Szijjártó: a magyar-japán kapcsolatok új korszakának kapujában állunk
A magyar-japán kapcsolatok új korszakának kapujában állunk, sok a kihasználatlan lehetőség, ráadásul a jelenlegi nehéz európai gazdasági helyzetben különösen fontosak az ehhez hasonló megbízható partnerségek - jelentette ki kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A tárcavezető átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatát vezető Szato Josiónak, majd kiemelte, hogy a szervezet sokat tett azért, hogy korrekt kép alakuljon ki Magyarországról és népszerűsítse az itteni beruházási környezet adta lehetőségeket.
A magyar-japán kapcsolat tekintetében új korszak kapujában állunk, sok kihasználatlan lehetőségünk van még
- hangsúlyozta.
Közölte, a Keidanren ernyője alá tartozik nagyjából 1500 japán vállalat, 108 országos ipari szövetség és a kelet-ázsiai ország mind a 47 prefektúrájának regionális gazdasági szervezete. A szövetség szerepe rendkívül jelentős Japán gazdasági életében, ez a kormányzat egyik legfontosabb gazdasági tanácsadó szerve. Szijjártó Péter beszédében közölte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is egyre távolabb viszi egymástól a világ keleti és nyugati felét, holott minden eddiginél nagyobb szükség lenne most az összefogásra.
Rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét évben alapjaiban változott meg a világgazdaság struktúrája, megszűnt a Nyugat hegemóniája, a Kelet nem pusztán felzárkózott mellé, hanem sok esetben meg is előzte. Míg tizenöt évvel ezelőtt a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, mostanra ez az arány teljesen megfordult. Mára sok területen a keleti vállalatok diktálják a tempót a technológiai színvonalban és a pénzügyi forrásaik is abszolút versenyképesek - szögezte le.
Nem is csoda, hogy Európában nagy harc van az erős keleti vállalatok beruházásaiért
- fogalmazott.
A miniszter ezt követően az utóbbi tizenkét év egyik legsikeresebb kormányzati stratégiájának nevezte a keleti nyitást, hozzátéve, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal, és 2019 óta minden évben keleti országból érkezett ide a legtöbb beruházás. Aláhúzta, ebben a sikerben hatalmas szerepet játszottak a magyar-japán kapcsolatok, amelyek fejlesztésén keményen dolgoztak, ugyanis hazánk sokat profitál az együttműködésből. A kormány hat japán vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, a japán cégek alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, kétszáz vállalat harmincezer embernek ad munkát - sorolta.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly húsz százalékkal bővült, és az elmúlt nyolc évben az állam harmincöt japán vállalat beruházásához adott támogatást, a világjárvány alatt huszonhat cég 17 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá a fejlesztéseivel. Fontos cél, hogy Magyarország az európai recesszióban lokális kivétel legyen, ehhez pedig fenn kell tartani az ide érkező beruházások ütemét - figyelmeztetett.
