Szijjártó Péter: a magyar határőrök az életük árán védik Európa határait
Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen abban a közös határvédelmi erőben, amely a szerb-északmacedón határt védené az illegális bevándorlók ellen, és jelentős hozzájárulást adjon mind a határőrök, mind technológia szempontjából ahhoz, hogy a határt a lehető leginkább meg lehessen védeni – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
A magyar tárcavezető a szerb pénzügyminiszterrel, külügyminiszterrel, valamint belügyminiszterrel, illetve az osztrák külügyminiszterrel és belügyminiszterrel tárgyalt a szerb fővárosban az illegális migrációt érintő kérdésekről. Felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrákok, magyarok és szerbek nemcsak a saját határaikat védik, hanem Európát is.
A közös védvonal most a magyar-szerb határon van, a közös érdek pedig az, hogy ez a lehető legdélebbre, a szerb-északmacedón határra kerüljön
– mondta. Kiemelte: a három ország eddig is segítette egymást, de eddig csak néhány tucatnyi határőr vett részt ebben, a migránsok számának növekedése miatt azonban egyértelművé vált, hogy az együttműködést új dimenzióba kell helyezni.
Nagy, erős és hatékony határvédelmi erőt kell létrehoznunk közösen annak érdekében, hogy Szerbia és Észak-Macedónia határát meg tudjuk védeni, és Magyarország készen áll ezen közös határvédelmi erőhöz a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni
– szögezte le. Kifejtette: Magyarország kettős nyomás alatt áll, hiszen az Ukrajnában zajló háború miatt keletről folyamatosan érkeznek a menekültek – eddig mintegy másfél millióan -, miközben a déli határ is „folyamatos ostrom alatt áll”.
Ez nem túlzás, tekintettel arra, hogy a migránsok és az embercsempészek a déli határunkon felfegyverkeztek, és nem átallják használni az éles lőfegyvereiket, részben egymással szemben, részben pedig a magyar határt védő rendőrökkel szemben sem
– húzta alá. Hozzátette: a számok elképesztő módon megnőttek, és a 2015-ös adatokat idézik. Idén már 195 ezer illegális migránst állítottak meg a magyar határon, míg tavaly ugyanebben az időszakban alig 85 ezret, 2018-ban pedig ötezret. Szijjártó Péter szerint a migrációt kiváltó okok egyáltalán nem enyhültek, inkább sokkal súlyosabbá váltak, „hiszen Brüsszel migrációpárti politikájához most még sajnos hozzáadódik a háború és a szankciók okozta globális gazdasági visszaesés és a világélelmezési válság”. Közölte: ezért arra lehet számítani, hogy a számok tovább nőnek, és a migrációs nyomás még súlyosabb lesz. Hozzátette, hogy míg korábban a földközi-tengeri útvonal volt a legzsúfoltabb, mára a nyugat-balkáni szárazföldi útvonal vált a legforgalmasabbá.
Szeretném világossá tenni a magyar álláspontot: mi ezt nem emberi jogi kérdésnek, hanem biztonsági, sőt bűnügyi kérdésnek tekintjük, ugyanis a határ megsértése két biztonságos ország között, az bűncselekmény
– húzta alá Szijjártó Péter. Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a magyar határőrök az életük árán védik a magyar határt, és ezzel Európa határait is. A tárcavezető egyben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar határőrök bármiféle jogszabálysértést követnének el azzal, hogy védik a határt az illegális migránsoktól, akik bűncselekményt követnek el azzal, hogy megsértik a határt, és fegyverekkel támadnak a határőrökre. A külgazdasági és külügyminiszter szintén kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az Európai Unió Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomagjának elfogadását megelőző uniós megbeszélések során Magyarországnak „kőkemény tárgyalásokkal” sikerült elérni, hogy az ország mentességet kapott az olajársapka alól.
Az olajársapka tehát nem vonatkozik a csővezetékes kőolajszállításra, vagy az annak vészhelyzeti kiváltása esetén alkalmazandó tengeri szállításra, és mentességet kaptunk a szankciós intézkedések alól a nukleáris energiatermelés tekintetében is, tehát az új paksi beruházást semmilyen módon nem érintik szankciós csomag elemei
– részletezte Szijjártó Péter. Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarország annak örülne, ha az európai és a globális erőfeszítések inkább a béketeremtésre összpontosítanának, mert a magyarok a háború közvetlen szomszédságában élnek, és a háború eszkalációja a lehető legsúlyosabban és azonnal hat rájuk. Arra kérte a brüsszeli politikusokat, hogy „tartózkodjanak a jövőben minden olyan döntéstől, minden olyan nyilatkozattól, amely a helyzet súlyosbodásához vagy a háború eszkalációjához vezet”.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter kifejtette, hogy Ausztriának, Szerbiának és Magyarországnak közösek a nehézségei, mindhárom ország migrációs válsággal néz szembe, ez azonban nem humanitárius válság. Mint mondta, bűnbandák tevékenységéről van szó, amelyek minden nemzetközi előírást megszegnek, és a bajba jutott emberek sanyarú sorsán élősködnek. Hozzátette: meg kell védeni az érintett országokat és az ott élőket.
Szerbia nem maradhat egyedül, de Magyarország, Ausztria vagy egyetlen ország sem maradhat egyedül ebben a küzdelemben
– húzta alá, majd közölte, a három ország egymásban megbízható partnerre lelt. A szerb belügyminiszter arra is felhívta a figyelmet: Szerbia nem engedheti meg, hogy a migránsok az országban állomásozzanak, és felborítsák az ott élők mindennapjait, az állampolgárok biztonsága ugyanis a legfontosabb. Az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Szerbiának, amiért úgy alakítja migrációs politikáját, hogy segítse az Európai Uniót. Leszögezte, olyan technikai együttműködésre van szükség, amely hatékonyabbá teszi a határvédelmet, valamint az embercsempészet és az illegális migráció elleni küzdelmet.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
