Pesti Srácok

Várhelyi Olivér szerint Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát garantálni kell

Várhelyi Olivér szerint Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát garantálni kell

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ismertette az Európai Parlament külügyi bizottságában a 2022-es bővítési jelentését. A helyszínről a Mandiner tudósított.

Várhelyi Olivér beszédében kiemelte: az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területté lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak. A nyár folyamán Ukrajna, Moldova és Georgia elkötelezte magát az EU-s csatlakozás mellett. Míg előbbi két ország esetében már a tagjelöltté válás is megtörtént, az előkészítő tárgyalások Georgia esetében is haladnak. Várhelyi jelentős áttörésnek nevezte az EU és Albánia, illetve Észak-Macedónia közötti júliusi kormányközi csúcstalálkozót.

A lap felidézi: a mostani jelentés még nem érinti Ukrajna, Moldova és Georgia helyzetét. Ezek a jövő évtől szerepelnek majd az éves jelentésben. Ezzel pedig már 10 országról készül jelentés.

A magyar biztos beszélt a kibontakozó energiaválságról is. Szerinte ez ugyanúgy kihívás a nyugat-balkáni országok vagy Törökország számára, ahogyan kihívás az EU számára. Várhelyi kiemelte: az EU meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy közös platformot hozzanak létre a gázbeszerzéseket, elsősorban a cseppfolyós gázt illetően. Szerbia és Észak-Macedónia már csatlakozott is az összefogáshoz. A biztos szerint Bosznia-Hercegovina készen áll a tagjelöltté válásra. Az Európai Bizottság ezért a Tanácsnál kezdeményezi az ország tagjelöltté válását. Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el, de megerősítette az EU további elvárásait is: előrelépések az alkotmányos, illetve a választási reform terén, az igazságszolgáltatás megerősítése, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának garantálása. A végső döntést a kérdésben az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia, várhatóan decemberben – írja a Mandiner.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.