Pesti Srácok

Várhelyi Olivér szerint Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát garantálni kell

Várhelyi Olivér szerint Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát garantálni kell

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ismertette az Európai Parlament külügyi bizottságában a 2022-es bővítési jelentését. A helyszínről a Mandiner tudósított.

Várhelyi Olivér beszédében kiemelte: az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területté lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak. A nyár folyamán Ukrajna, Moldova és Georgia elkötelezte magát az EU-s csatlakozás mellett. Míg előbbi két ország esetében már a tagjelöltté válás is megtörtént, az előkészítő tárgyalások Georgia esetében is haladnak. Várhelyi jelentős áttörésnek nevezte az EU és Albánia, illetve Észak-Macedónia közötti júliusi kormányközi csúcstalálkozót.

A lap felidézi: a mostani jelentés még nem érinti Ukrajna, Moldova és Georgia helyzetét. Ezek a jövő évtől szerepelnek majd az éves jelentésben. Ezzel pedig már 10 országról készül jelentés.

A magyar biztos beszélt a kibontakozó energiaválságról is. Szerinte ez ugyanúgy kihívás a nyugat-balkáni országok vagy Törökország számára, ahogyan kihívás az EU számára. Várhelyi kiemelte: az EU meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy közös platformot hozzanak létre a gázbeszerzéseket, elsősorban a cseppfolyós gázt illetően. Szerbia és Észak-Macedónia már csatlakozott is az összefogáshoz. A biztos szerint Bosznia-Hercegovina készen áll a tagjelöltté válásra. Az Európai Bizottság ezért a Tanácsnál kezdeményezi az ország tagjelöltté válását. Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el, de megerősítette az EU további elvárásait is: előrelépések az alkotmányos, illetve a választási reform terén, az igazságszolgáltatás megerősítése, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának garantálása. A végső döntést a kérdésben az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia, várhatóan decemberben – írja a Mandiner.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)