Pesti Srácok

A brit kormány svájci típusú kapcsolatrendszert tervez az EU-val

A brit kormány svájci típusú kapcsolatrendszert tervez az EU-val

Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány olyan hosszú távú terveken dolgozik, amelyek alapján Nagy-Britannia a svájci típusúhoz hasonló kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval. A legújabb felmérés szerint ugyanakkor rekordmagasságba emelkedett azoknak a briteknek az aránya, akik ma már hibás döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.

Jeremy Hunt pénzügyminiszter az elmúlt napokban több nyilatkozatában is utalt arra, hogy a Rishi Sunak miniszterelnök vezette jelenlegi kormány szakítana Boris Johnson volt kormányfő irányvonalával és a jelenlegi kereskedelmi korlátok zömének felszámolására törekszik. A BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva Hunt kijelentette: az akadálytalan kétoldalú kereskedelem "nagyon előnyös lenne" a brit gazdaság növekedése szempontjából, és ő nagyon bízik abban, hogy a következő években sikerül felszámolni a jelenlegi kereskedelmi kötöttségek "óriási többségét". Hunt egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy ez nem jelentené Nagy-Britannia visszalépését az unió egységes belső piacára.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak magas beosztású brit kormányilletékesek azt mondták, hogy a teljesen akadálytalan kétoldalú kereskedelem megteremtéséhez svájci típusú kapcsolatrendszerre kell átállni az EU-val. Az egyik idézett illetékes szerint ehhez nagyon jó lehetőséget teremt az, hogy a jelenlegi brit kormány és az EU között nagyobb a bizalom, mint amilyenre a két előző miniszterelnök, Boris Johnson és Liz Truss idején "bármikor is számítani lehetett". A lap kormányforrásai is hangsúlyozták azonban, hogy mindez nem terjedne ki az EU és Nagy-Britannia közötti kötetlen utazási és letelepedési szabadság újbóli bevezetésére.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így – jóllehet született egy szabadkereskedelmi megállapodás London és az unió között – megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is. Svájcnak kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, ennek fejében engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez. Pontosan ez az a két elem, amelyről a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban.

PestiSracok facebook image

David Frost, a Johnson-kormány Brexit-ügyi tárgyalóküldöttségének egykori vezetője a The Sunday Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: "teljesen elfogadhatatlan" lenne, ha Nagy-Britanniának kereskedelmi előnyök fejében ismét uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie. Hozzátette: ő és Boris Johnson "nagyon keményen" harcolt annak idején azért, hogy Londonnak ne kelljen ilyen előírásokhoz tartania magát.

A britek többsége ugyanakkor ma már sajnálja, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felmérésben a válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hibás döntésnek tartja a Brexitet, és mindössze 32 százalék helyeselte hazája távozását az unióból. A cég hangsúlyozza: a Brexitet hibás döntésnek tartók aránya soha nem volt ilyen magas, a kilépést továbbra is helyeslők aránya pedig soha nem volt ilyen alacsony a 2016-os népszavazás óta.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.