Pesti Srácok

Bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetséget

Bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetséget

Jogerőssé vált az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójával létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bírósági bejegyzése, és ezáltal megszűnt az EMSZ két alkotó pártja – jelentették be szerdán, Kolozsváron az új politikai alakulat vezetői.

Mezei János, az EMSZ elnöke a nemzeti politikát egyesítő alakulatként mutatta be az új pártot. Emlékeztetett rá: 3 éves közeledési, egyeztetési folyamat vezetett a fúzióhoz, amelynek bejegyzését korábban elutasította a bíróság, ezért elölről kellett kezdeni a folyamatot. A pártelnök tájékoztatása szerint az elsőfokú bírósági ítélet augusztus 24-én született meg, és november elsején vált jogerőssé. Azt is hozzátette: az EMSZ bejegyzése egyben a két alkotó párt megszűntét jelenti. Az EMSZ logója egyesíti a két megszűnő párt jelképeit: az MPP fenyője és az EMNP csillaga a logó közepére került.

Mezei János az új párt öttagú elnökségét is bemutatta: elnökhelyettesként Csomortányi István, alelnökként pedig Mosdóczi Vilmos, Sorbán Attila Örs és Toró T. Tibor segítik munkáját. Az új párt feladatának tekinti, hogy megadja a választás lehetőségét az erdélyi magyar embereknek, hiszen – mint fogalmazott – a jelöltek versenyéből mindig a közösség nyer. Kijelentette: azt szeretnék megmutatni, hogy rátermett emberekkel a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívül is lehet eredményeket felmutatni.

Csomortányi István elnökhelyettes szerint a pártok összeolvadása csak az erdélyi magyarságnak állt érdekében. Mint fogalmazott, a bukaresti román főhatalom sem szereti, ha az erdélyi magyarságban összetartó politikai folyamatok mennek végbe, és az RMDSZ számára is hasznot hajtott, hogy az ellenzéke megosztott volt. Csomortányi az EMSZ küldetésének tartotta, hogy ne engedje tovább feldarabolódni az erdélyi magyar politikai közösséget. Úgy vélte azonban, hogy a választás lehetőségére szükség van, hiszen az erdélyi magyarság egy országnyi közösség, amely nem élhet egypártrendszeri körülmények között.

PestiSracok facebook image

Toró T. Tibor alelnök hozzátette: a kétpólusú erdélyi magyar politika időszaka kezdődik, de nem a pártok szabad versenye, hiszen az egységes román nemzetállami szemlélettel szemben kell a magyar érdeket képviselni.

– fogalmazott a politikus. Toró szerint az EMSZ az autonómia ügye iránt elkötelezett nemzeti tábort egyesíti, amely szemben is áll az RMDSZ-szel, de együttműködő partnere is "a bukaresti politikában otthonosan mozgó" szövetségnek.

Az MTI kérdésére a pártelnök elmondta: az elnökség mandátuma legfeljebb két évig tart. Már az elkövetkező hetekben megkezdődik a két párt helyi szervezeteinek egyesülési folyamata, és legkésőbb két éven belül kell összehívni azt a kongresszust, amely megválasztja majd a párt új vezetését. Mint elhangzott, az elnökség addig a szervezetépítésre és a 2024-es önkormányzati választásokra való felkészülésre összpontosít.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)