Pesti Srácok

Biden: az amerikai–kínai versengésnek nem szabad konfliktusba torkollnia

Biden: az amerikai–kínai versengésnek nem szabad konfliktusba torkollnia

El kell kerülni, hogy a Washington és Peking között zajló versengés konfliktusba torkolljon – szögezte le vasárnap Joe Biden amerikai elnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Phnompenben rendezett csúcstalálkozóján tartott újabb beszédében, amelyben kitért a Tajvani-szoros biztonságára, a Kelet- és Dél-kínai-tenger térségére, valamint a mianmari rendezésre is.

Biden leszögezte: reméli, a Washington és Peking között fennálló kommunikációs csatornák nyitva maradnak annak érdekében, hogy a két ország közötti versengés ne torkolljon konfliktusba. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az amerikai fél továbbra sem huny szemet a kommunista állam által az emberi jogok terén elkövetett jogsértések felett. A mianmari válságra kitérve az elnök leszögezte: a mianmari hadseregnek – amely 2021 februárjában puccsal ragadta magához a hatalmat az országban – be kell tartania az ASEAN által kidolgozott ötpontos béketervet, és szabadon kell engednie a politikai foglyokat. Biden sürgette a Kelet- és Dél-kínai-tenger szabad hajózásának biztosítását is.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, katonai célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a térségben. A tenger egyes részeit viszont a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Saját követeléseit Peking azzal támasztja alá, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását. Washington korábban többször hangoztatta, hogy biztosítani kívánja a térség szabad hajózását a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító területen, és gyakran tart hadgyakorlatot a régióban. Biden a tervek szerint a G20-as országcsoport jövő heti, az indonéziai Balin rendezendő csúcstalálkozóján találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)