Pesti Srácok

Észak-Korea kilőtt négy rövid hatótávolságú rakétát a Sárga-tengerre

Észak-Korea kilőtt négy rövid hatótávolságú rakétát a Sárga-tengerre

Észak-Korea szombaton kilőtt négy rövid hatótávolságú rakétát a Sárga-tengerre, válaszul a héten tartott közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlatra.

Phenjan "a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszív és provokatív katonai manővernek" nevezte az Éber vihar kódnevű hadgyakorlatot, és azzal fenyegette meg Szöult és Washingtont, hogy "a történelem legrettenetesebb árát" fizeti meg érte. A dél-koreai hadsereg az Észak-Phjongan tartománybeli Tongrim irányából észlelte szombaton a rakétaindítást és a Sárga-tenger felé tartó négy rakétát. A rakétákat mintegy 130 kilométeres távolságból észlelték, körülbelül 20 kilométeres magasságban, sebességük a hangsebesség ötszöröse volt – áll a dél-koreai hadsereg közleményében.

Szöul röviddel a rakétaindítás előtt jelentette be, hogy egy amerikai B-1B szuperszonikus nehézbombázó is részt vesz szombat délután az Éber vihar hadgyakorlaton. A hadgyakorlat befejezése után a dél-koreai hadsereg azt közölte, hogy az amerikai légierő két B-1B gépével, négy dél-koreai F-35A és négy amerikai F-16 vadászgéppel tartottak gyakorlatot. Az október 31-én kezdődött Éber vihar a valaha tartott legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat volt. Eredetileg pénteken ért volna véget, de egy nappal meghosszabbították az elmúlt napokban megszaporodott észak-koreai rakétaindítások miatt, illetve azt követően, hogy Phenjan megpróbált interkontinentális ballisztikus rakétát indítani a Japán-(Keleti-)tenger felé. Phenjan szerdán és csütörtökön mintegy harminc rakétát lőtt ki, az egyik Dél-Korea parti vizeibe csapódott be, első ízben a koreai háború 1953. évi befejezése óta.

A B-1B bombázót eredetileg atomfegyverek hordozására tervezték, de az Egyesült Államok az 1990-es évek közepe óta csak hagyományos harci bevetésre használja - áll a gép konstruktőrének, a Boeingnek a honlapján. Irakban, Afganisztánban és Líbiában is bevetették. Legnagyobb kapacitása 34 tonna rakéta vagy lézervezérlésű bomba az amerikai légierő szerint. Légi üzemanyag-feltöltése révén bárhol a világon harcképes. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken közös nyilatkozatban szorgalmazott "egységes fellépést" az Észak-Korea által a nemzetközi békére jelentett veszéllyel szemben, António Guterres, a világszervezet főtitkára pedig szóvivője, Stéphane Dujarric szerint "mélységes aggodalmát fejezte ki a koreai-félszigeti feszültségek és a konfrontációs retorika előretörése miatt". Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szombaton közleményt adott ki, amelyben elítélte az "illegális észak-koreai rakétaindítások számának látványos növekedését", és "határozott, egységes nemzetközi válaszra" szólított fel, mindenekelőtt az ENSZ-szankciók teljes körű betartására. Brüsszel szerint közelmúltbeli lépéseivel Phenjan veszélyesen kiélezte a feszültséget a térségben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.