Pesti Srácok

Századvég: A magyarok elutasítják az USA beavatkozását a belpolitikába

Századvég: A magyarok elutasítják az USA beavatkozását a belpolitikába

Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége egy, a vezető kormánypárti politikusokat és különböző közéleti véleményformálókat negatív színben feltüntető videót tett közzé Twitter-oldalán, illetve David Pressman amerikai nagykövet bizalmas megbeszélést folytatott két magyar bíróval, akik az Országos Bírói Tanács tagjai. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az Egyesült Államok nagykövetségének szerepvállalásáról Magyarország belügyeiben.

Kiindulópontként a Századvég szerint fontos hangsúlyozni, hogy a diplomáciai jog legfőbb forrása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, melyet hazánk és az Egyesült Államok egyaránt ratifikált. A szóban forgó egyezmény rögzíti, hogy megalkotásának célja „az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez” történő hozzájárulás, méghozzá a részes államok „alkotmányos és társadalmi berendezésének különbözőségére” való tekintet nélkül.

Az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomaták kötelezettségeiről is rendelkezik. A jogszabály félreérthetetlenül kimondja, hogy a diplomáciai képviselet tagjainak (így a nagyköveteknek is) tartózkodniuk kell a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól, valamint – tetszőlegesen választott szervek és tisztségviselők helyett – a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük minden hivatalos ügyet, amellyel a küldő állam a képviseletet megbízta.

PestiSracok facebook image

- írja kutatásában az elemzőintézet.

Az Egyesült Államok nem vállalhat szerepet a magyar belpolitikában

A Századvég kutatása alapján kijelenthető, hogy a magyar választók hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatában határozottan elleneznek mindenfajta beavatkozási kísérletet a magyar belpolitikába. Ezzel szemben a diplomáciai szabályok betartásán alapuló, baráti viszony fenntartását támogatják elsöprő többségben.

Ennek megfelelően a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak a partneri, diplomáciai szabályokat tiszteletben tartó viszonyt kellene fenntartania Magyarországgal és tartózkodnia kellene az ország belügyeibe történő beavatkozástól.

Azoknak az aránya, akik indokoltnak tartják az USA aktív szerepvállalását a magyar belpolitikában, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok – amennyiben szükségesnek ítéli – vonja kritika alá a magyar kormányt, 18 százalékra tehető. Ehhez hasonlóan a válaszadók közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az USA nagykövetsége közvetlenül véleményt nyilvánítson magyar belpolitikai kérdésekben, míg 31 százalékuk helyeselné ezt.

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!