Pesti Srácok

Az Eurobarometer nem mert rákérdezni, mi az európaiak véleménye az energiaszankciókról

Az Eurobarometer nem mert rákérdezni, mi az európaiak véleménye az energiaszankciókról

Az Európai Unió lakosságának 49 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború kezdetét követően a gazdasági helyzet javítása érdekében hozott uniós intézkedéseknek pozitív hatásuk lesz, a többi válaszadó szerint azonban az intézkedéseknek negatív hatásuk lesz, vagy hatástalanok lesznek az európai gazdaságra nézve – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarometer-felmérésből.

A felmérés szerint tíz uniós állampolgárból nyolc (82 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak további lépéseket kell tennie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése érdekében. A válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sürgetőbbé teszi a beruházásokat a megújuló energiába. A megkérdezettek 87 százaléka szerint alapvető fontosságú az olyan fontos infrastrukturális létesítmények védelme, mint a csővezetékek és az internetes kábelek, míg 83 százalékuk egyetért azzal, hogy a villamos energia ára nem függhet a gáz árától.

A felmérésbe bevontak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakoroltak vásárlóerejére. 56 százalékuk egyetért azzal, hogy a közelmúltbeli áremelkedések főként Oroszország agresszív magatartásának tudhatók be, 38 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Elmondásuk szerint maguk a válaszadók is tettek már lépéseket, vagy készen állnak lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat és energiakiadásaikat: például lekapcsolják a fényforrásokat, ha elhagynak egy helyiséget (77 százalék), áramtalanítják a használaton kívüli elektronikus készülékeket (62 százalék), és csökkentik otthonukban a hőmérsékletet (58 százalék).

A felmérés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott uniós intézkedések általánosságban támogatást élveznek az európaiak körében. A lakosság többsége támogatja a humanitárius segítségnyújtást (88 százalék), valamint a háború elől menekülők befogadását (82 százalék). Tíz válaszadóból hét támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat (71 százalék), valamint Ukrajna pénzügyi megsegítését (70 százalék). A többség egyetért az állami tulajdonú orosz média betiltásával (63 százalék), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozásával is (59 százalék) – derült ki az uniós felmérésből.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.