Pesti Srácok

Az Eurobarometer nem mert rákérdezni, mi az európaiak véleménye az energiaszankciókról

Az Eurobarometer nem mert rákérdezni, mi az európaiak véleménye az energiaszankciókról

Az Európai Unió lakosságának 49 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború kezdetét követően a gazdasági helyzet javítása érdekében hozott uniós intézkedéseknek pozitív hatásuk lesz, a többi válaszadó szerint azonban az intézkedéseknek negatív hatásuk lesz, vagy hatástalanok lesznek az európai gazdaságra nézve – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarometer-felmérésből.

A felmérés szerint tíz uniós állampolgárból nyolc (82 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak további lépéseket kell tennie az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése érdekében. A válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja sürgetőbbé teszi a beruházásokat a megújuló energiába. A megkérdezettek 87 százaléka szerint alapvető fontosságú az olyan fontos infrastrukturális létesítmények védelme, mint a csővezetékek és az internetes kábelek, míg 83 százalékuk egyetért azzal, hogy a villamos energia ára nem függhet a gáz árától.

A felmérésbe bevontak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaárak jelentős hatást gyakoroltak vásárlóerejére. 56 százalékuk egyetért azzal, hogy a közelmúltbeli áremelkedések főként Oroszország agresszív magatartásának tudhatók be, 38 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Elmondásuk szerint maguk a válaszadók is tettek már lépéseket, vagy készen állnak lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat és energiakiadásaikat: például lekapcsolják a fényforrásokat, ha elhagynak egy helyiséget (77 százalék), áramtalanítják a használaton kívüli elektronikus készülékeket (62 százalék), és csökkentik otthonukban a hőmérsékletet (58 százalék).

A felmérés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott uniós intézkedések általánosságban támogatást élveznek az európaiak körében. A lakosság többsége támogatja a humanitárius segítségnyújtást (88 százalék), valamint a háború elől menekülők befogadását (82 százalék). Tíz válaszadóból hét támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat (71 százalék), valamint Ukrajna pénzügyi megsegítését (70 százalék). A többség egyetért az állami tulajdonú orosz média betiltásával (63 százalék), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozásával is (59 százalék) – derült ki az uniós felmérésből.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!