Pesti Srácok

Egy bírósági döntés szerint hálózaton maradhat Japán legrégebbi reaktora

Egy bírósági döntés szerint hálózaton maradhat Japán legrégebbi reaktora

Egy, az atomenergiát ellenzők keresetére született bírósági döntés értelmében hálózaton maradhat Japán legrégebbi, működő reaktora, amely több mint 40 éves.

Az oszakai körzeti bíróság kedden elutasította a helyiek követelését, hogy biztonsági okokból állítsák le a Japán középső részén található Mihama atomerőművének hármas számú reaktorát, amely 1976 óta üzemel. A reaktort a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után tíz évre leállították, majd egy karbantartást követően szeptember 26-tól újra rácsatlakoztatták a hálózatra. Fukui, Siga és Kiotó prefektúrák kilenc lakója, akik a létesítmény 10–80 kilométeres körzetében élnek, azzal érveltek a bíróság előtt, hogy a reaktor nem lenne képes kibírni egy nagyobb földrengést. Az üzemeltető ezzel szemben leszögezte: a reaktor megfelel a biztonsági előírásoknak. Ez volt az első bírósági döntés, amely egy öregedő reaktorról született.

A fukusimai atomkatasztrófa után Japánban szigorították az atomerőművek működésére vonatkozó biztonsági előírásokat, és negyven évben szabták meg a reaktorok maximális működési idejét. Ez a megfelelő biztonsági célú javítások mellett húsz évvel meghosszabbítható. Most a japán kormány szeretné ebbe beszámítani azt az időszakot is, ameddig a reaktor üzemen kívül volt, vagyis egy régi reaktor akár 70 évig is működhetne.

2021 júniusában a mihamai atomerőmű hármas blokkja volt az első, amely a negyven éven felül működési engedélyt kapott. Négy hónappal később azonban újra le kellett állítani a reaktort a terrorellenes óvintézkedéseknél tapasztalt hiányosságok és egy vízszivárgás miatt. Országszerte 27 leállított reaktorra kérvényezték a működési engedély meghosszabbítását; ezek közül eddig 17 teljesítette a szigorított biztonsági előírásokat, és tízet kapcsoltak vissza a hálózatra. Kisida Fumio japán miniszterelnök kormánya a többit is szeretné helyreállítani, valamint új reaktorok fejlesztését is mérlegeli.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.