Gulyás Gergely: nem idősödő magyar-amerikai milliárdosok, hanem a szülők feladata a kiskorúak szexuális felvilágosítása
Európai identitás csak nemzeti identitásokon keresztül létezik, európai egység is csak a nemzeti érdekeket méltányolva jöhet létre - mondta az atv.hu szombaton közzétett interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a jog uralmát és a nemzeti sokszínűség megőrzését képviseli Brüsszelben, és úgy véli, hogy a véleménykülönbségekkel együtt kell élni. Számtalan ideológiai, politikai, kulturális vitában más az álláspontja a nyugat-európai kormányoknak, de Magyarország nincs egyedül ilyen kérdésekben sem, még ha szemben is áll az európai fősodorral - tette hozzá a kompromisszum jelentőségét hangsúlyozva.
A magyar fél minden vétó előtt a megegyezésre törekszik, javaslatokat tesz, így például elfogadta Ukrajna 18 milliárd eurós támogatását és a globális minimumadót, miután garanciákat kapott, hogy nem kell adót emelnie és újabb uniós hitelfelvételhez hozzájárulnia
-tette hozzá. A miniszter szerint maga az EU is vesztes lesz, ha megegyezés híján a saját tagállamaitól uniós forrásokat tart vissza, sőt nem is elsősorban Magyarország vagy Lengyelország kudarca, hanem az Európai Bizottságé. A testület az Európai Parlament (EP) politikai nyomása miatt tartott vissza forrásokat, annak képviselői hazug képet alakítottak ki Magyarországról, rágalmazással töltik az idejüket havi nettó 6 millió forintos fizetésért. Az uniós forrásokból 130 milliárd már érkezett is, ez az uniós hétéves költségvetés előlege, a Magyarországot összesen megillető pénzek 1,5 százaléka.
Az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvény módosításáról részletekbe menően megállapodtunk a Bizottsággal, a törvénymódosításokat az Országgyűlés márciusban elfogadja. Ez az egyetlen olyan - az uniós szóhasználat szerint - szupermérföldkő, ami a helyreállítási és a kohéziós uniós forrásoknál is a további kifizetések feltétele. A gyermekvédelmi törvény pedig az EFOP Plusz program oktatási lábát érinti, de - a félreértések elkerülése végett - a Bizottság is egyértelművé tette, ez a pedagógus béremelésre nem vonatkozik
-mondta Gulyás Gergely. A miniszter egyetértett Novák Katalin államfő azon kijelentésével, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülése sem uniós forrásoktól, sem a magyar gazdasági helyzettől nem függhet.
Ennek megfelelően járunk el, hiszen pillanatnyilag költségvetési forrásokból tudunk csak pedagógusbért emelni. Egyetértünk a pedagógusokkal abban, hogy keveset keresnek, az uniós forrásokon a béremelés üteme múlik. A nagyobb mértékű azonnali emeléshez valóban szükség van azokra a Magyarországot megillető forrásokra is, amelyek az uniótól járnak nekünk
-tette hozzá. Mint mondta, jövőre több mint 2600 milliárd forintot kell fordítani a rezsicsökkentés fenntartására, az energiaszámlák kifizetésére az állami szektorban. Ez minden családnak, így a tanárok családjának is havi 181 ezer forint állami támogatást jelent. Természetesen jobb lenne még több bért emelni, de ilyen energiafelár mellett máshol van a költségvetés teljesítőképességének a határa. Két év alatt, 2025 január elsejére majdnem megduplázzuk a pedagógusok fizetését, de ehhez átmenetileg a minket megillető uniós pénzekre is szükség van. Kiemelte: a kormányban megvan a politikai akarat a pedagógusok béremelésére, a baloldal részéről viszont hiányzik. "Azt javaslom a magyar baloldal európai képviselőinek, hogy fejezzék be a nekünk járó uniós pénzek , így a tanári béremelés elleni brüsszeli lobbijukat, amiért nem szégyellnek havi 6 millió forintos nettót fizetést felvenni és akkor mindenkinek jobb lesz.
A tanároknak is, az országnak is és mindenkinek, akinek fontos a magyar oktatás. Ez nem a kormány érdeke, hanem az ország érdeke is
-jelentette ki. Megjegyezte: javasolja a pedagógus szakszervezeteknek, ha már a baloldalnak sikerült tavasszal kampányolniuk, akkor most keressék meg ugyanazokat a képviselőket, kérjék meg őket, hogy ne akadályozzák tovább azt, Magyarország hozzájuthasson a további tanári béremeléshez szükséges forrásokhoz.
Ez elsősorban Dobrev Klára és társainak a felelőssége
-mondta Gulyás Gergely. A gyermekvédelmi törvény módosításáról szólva azt mondta: nem látja okát ennek. "A vörös vonal a szabályozás célja, azaz, hogy nem NGO-k, nem idősödő magyar-amerikai milliárdosok, nem férfiakra jellemző attribútumokkal rendelkező nők, hanem a szülők feladata a kiskorúak szexuális felvilágosítása. Még jobb szabályozást szívesen alkotunk, de a cél megkérdőjelezhetetlen". Hozzátette: a bizottsággal bizonyos kérdésekben eddig is lehetett értelmes párbeszédet folytatni, hátha ebben a kérdésben is lehet. A másik két, a Bizottság által vitatott törvénnyel együtt a források rendkívül csekély részét érinti ez a vita. Arra felvetésre, hogy a tudományos szabadság megsértése miatt 1,95 milliárd eurót nem folyósítanak, Gulyás Gergely megjegyezte:
mi eddig úgy gondoltuk, hogy az állami befolyás csökkentése nem árt, hanem éppen hogy erősíti a tudományos élet szabadságát. Ráadásul, amit a Bizottság ezen a területen módosítani kért, azt már elfogadta a parlament.
Arra a kérdésre, hogy az Oroszország elleni szankcióknak a meghosszabbítását megszavazza a februári EU-csúcson Orbán Viktor, Gulyás Gergely azt mondta: ha megkapjuk mindazokat a mentességeket, amit eddig is megkaptunk, amelyek a magyar érdeknek megfelelnek, akkor az európai egység fenntartása az érdekünk. Az energiaárakról szólva úgy fogalmazott: ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági piaci árat - tehát a rezsicsökkentett érték fölötti árat - lehetne csökkenteni, és nem az átlagfogyasztás alapján meghatározott határon kellene módosítani.
A jövő évi költségvetésről elmondta: 3,5 százalékos hiánnyal tervezték azt, de a rezsicsökkentés fenntartása érdekében kénytelenek voltak 3,9 százalékra emelni a hiánycélt.
Miután az elmúlt bő évtized konzervatív gazdaságpolitikája abban különbözött baloldali elődeinkétől, hogy amit a költségvetésekben írtunk, az ha ég és föld nem szakadt össze - lásd, mondjuk, koronavírus-járvány - akkor azt évről évre teljesítettük, sőt a hiány mértékét tekintve többször túlteljesítettük. Ezt a hitelességet nem akarjuk lerombolni
-jelentette ki. A települési önkormányzatoknak első körben 80 milliárd forintot fizetnek ki rezsitámogatásként. Azok a budapesti kerületek, amelyek leültek tárgyalni a kormánnyal pártállásra való tekintet nélkül kapnak állami hozzájárulást a megnövekedett rezsiköltségeikhez, ellenzékiek is . tette hozzá.
Az elmúlt két hónapban a magyar infláció Európában az egyik legmagasabb, majd a legmagasabb volt, azt megelőzően pedig hosszú ideig a középmezőnyben volt. Már a koronavírus-járványból való kilábalás a kereslet élénkülésével komoly inflációval járt és ehhez társultak még a háború és a szankciók hatásai: a brutális energiaárak, a forint árfolyamának gyengülése is. Ebből a három okból legalább kettő mindenhol fennáll. Az árstabilitás és a 3 százalék alatti inflációs cél elérése a jegybank feladata, de ennek elérése távolról sem csak tőle függ
-mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a cél az, hogy jövő év végére egy számjegyű inflációt érjünk el, és szerintem az egy reális cél. Kijelentette: ezt szolgálja az árstopok politikája, ami szerintük egyértelműen fékezi az inflációt. Ahogy az elmúlt hónapban a forint árfolyamának erősödése és stabilizálódása is sokat segít. Hozzátette: sajnos az energiaár-robbanással megnőttek a szállítási költségek és jelentős mértékű az import is. Ehhez társult a fogyasztás növekedése, ami önmagában is felhajtja az árakat. Ezért fontos, hogy néhány létfontosságú termék továbbra is a tavalyi áron kapható és ezért küzdünk az inflációt eredményező szankciók kibővítése ellen. A miniszter beszélt arról is, hogy nincs napirenden a kormányfő találkozója az ukrán és az orosz elnökkel sem. Novák Katalin államfőről szólva azt mondta: az elmúlt bő félév is igazolta, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott, amikor Novák Katalint választotta meg köztársasági elnöknek, hiszen jól látszik, hogy mind a bel-, mind a külpolitikába új színt hozott az elnöksége. Arra kérdésre, hogy az MTA elnöksége miért a Novák Katalin közbenjárását kérte, hogy helyezzék vissza az iskolákba az állásukba a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokat, Gulyás Gergely azt mondta: az MTA-nak természetesen nem feltétlenül kell a kormánnyal egyetértenie, de minimális jogi igényességgel kell hogy rendelkezzen, amikor egy ilyen közleményt megír és nyilvánosságra hoz.
Lehet, hogy a jogászprofesszorokat titokban kizárták az Akadémiáról, ezért nem értesültünk e sajnálatos fejleményről. Az elnöki kegyelmet összefüggésbe hozni egy munkáltatói intézkedéssel egy nem túl tájékozott gimnazistának megbocsátható ötlet, de egy olyan akadémián, amelynek tagjai neves jogtudósok, abszurd és megengedhetetlen igénytelenség
-jelentette ki. A miniszter egyetért abban Pintér Sándorral és Orbán Viktorral, hogy azokat a tanárokat, akik többszöri figyelmeztetés ellenére is a polgári engedetlenségre hivatkozva nem tanítanak, el kell bocsátani. A tanároknak és a Klebelsberg Intézményfenntartónak is be kell tartani a jogszabályokat. Ha valaki háromszor egymás után nem megy be a munkahelyére dolgozni, nem lesz olyan munkáltató, aki ezt el fogja tűrni. A miniszter hozzátette, hogy a kihívások száma 2023-ban sem csökken, hiszen most sokkal több veszély látszik, mint eddig bármikor. Ukrajnában továbbra is háború van, az energiaárak az egekbe szöktek és az ellátás is bármikor bizonytalanná válhat.
Hogy egy háború fenyegető szomszédságában sikerüljön az ország békéjét és biztonságát megőrizni, és sikerüljön mindazt megóvni, amit az elmúlt években pártpolitikai határokon felülállóan mindenki komoly előrelépésként elismert: a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a közel teljes foglalkoztatottságot
-mondta 2023 legnagyobb kihívásairól a miniszter.
Forrás/fotó: MTI
