Macron és Scholz is Magyarország mellé állt a jogállamisági vitában
Brüsszel jogállamisági hisztije olyan szinten kiverte a biztosítékot, hogy még az Orbán-kormánnyal kevésbé baráti hangnemet megütő vezetők is hazánk védelmére keltek. A Magyarország melletti kiállás Emmanuel Macron részéről talán kevésbé meglepő, hiszen a francia elnök az utóbbi időben igyekezett közelebb kerülni Orbán Viktorhoz, azonban Olaf Scholz fellépése már komoly gyomrost ad Európa baloldali elitjének.
A Mandiner szerint jó híreket közölt a Politico. A lap kifejtette, hogy „az EU nagyágyúi azt szeretnék, ha Brüsszel kíméletesebben értékelné Magyarország korrupciós ügyekben elért eredményeit”. Kifejtik, hogy Franciaország és Németország – Olaszországgal egyetemben – egy 12 kormányból álló csoportnak a fő szószólói, akik felszólítják az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják felül a 3000 milliárd forint befagyasztásáról szóló döntést, mert Magyarország nagyobb előrelépést tett a korrupcióellenes intézkedések terén, mint amekkorát Brüsszel elismer. Ez a csoport a lap szerint úgy véli, hogy ha nem kerül sor egy új értékelésre, akkor a Tanácsban nem biztos, hogy minősített többsége lesz a pénzeszközök befagyasztásának.
Az uniós nagykövetek múlt heti találkozóján Franciaország és Németország nem értett egyet a Bizottsággal. Szerintük az Orbán-kormány teljesíti azt a 17 korrupcióellenes reformot, amelyet a források befagyasztásának elkerülése érdekében vállalt, és ezt a befagyasztás arányának csökkentésével kellene tükrözni, amely jelenleg a kohéziós alapok 65 százalékának felel meg. Arra kérik a Bizottságot, hogy november 19-nél későbbi határidővel végezzen új értékelést, hogy az tartalmazza azokat a reformokat is, amelyeket az Orbán-kormány azóta elfogadott. Egyelőre nem világos, hogy a Bizottság készít-e felülvizsgált értékelést.
Meglátjuk, hivatalos döntés még nem született
– mondta hétfőn Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. Továbbra is vannak azonban, akik Magyarország ellen szólalnak fel a kérdésben. A Politico is idézett egy állítólag magas rangú diplomatát, akinek nem igazán tetszik, hogy a nyugat-európai vezetők nem támadnak ránk egységesen.
Ha december 19-ig nem születik döntés, akkor a szankcionálási folyamat egyszerűen elévülne anélkül, hogy a pénzeszközöket befagyasztanák, amit nem tartanának kívánatosnak, mivel ez az első alkalom, hogy az EU ezt az eszközt használja egy tagország demokratikus visszalépésének megfékezésére. Ez teljes katasztrófa lenne
– mondta egy magas rangú uniós diplomata.
Forrás: Mandiner/Politico; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
