Pesti Srácok

Szánthó Miklós: „Az élet célja a folytatólagosság, ennek útja pedig a család és a gyermek”

Szánthó Miklós: „Az élet célja a folytatólagosság, ennek útja pedig a család és a gyermek”

A magyar múlt folyamatos szabadságharcai miatt a leleményesség egy különleges formáját alakítottuk ki, a kemény és a puha elnyomásokkal szemben az okos erő képességét – mondta Szánthó Miklós a CPAC Japan közönsége előtt szombaton. Szerinte Magyarország ezért is viszonyul a nagy nemzetközi konfliktusokhoz óvatossággal és stratégiai nyugalommal, célja pedig a béke és biztonság. A tokiói Konzervatív Politikai Akció Konferencián az Alapjogokért Központ főigazgatója hangsúlyozta azt is, hogy a családok védelme nemzetbiztonsági kérdés, a demográfia nemzetstratégiai ügy.

A CPAC Hungary-t is szervező Központ vezetője a japán közönség előtt kiemelte: újra a hódító birodalmi logikák korát éljük.

– mondta. Szánthó kiemelte, hogy a magyar szabadságharcok során, a nagyhatalmak kemény és puha elnyomásaira adott válaszként kialakult egy túlélési ösztön, egyféle leleményesség, amely a magyar „smart power”, az okos erő egy speciális formája.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá a főigazgató.

– húzta alá Szánthó.

– mondta. A főigazgató értékelése szerint a családvédelem is nemzetbiztonsági kérdés: a demográfiai kihívások megoldása nemzetstratégiai célkitűzés, ugyanis „gyermek nélkül nincs jövő a nemzet számára”. Kiemelte: „mi, konzervatívok a családot nem társadalmi elvárásnak, hanem teremtési rendnek tekintjük. A gyermek áldás, nem pedig ökológiai karbonlábnyom”, ahogy újabban a liberálisok mondják. Hozzátette:

Forrás: Alapjogokért Központ; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.