Pesti Srácok

Századvég: az európaiak elsöprő többsége béketárgyalásokat sürget

Századvég: az európaiak elsöprő többsége béketárgyalásokat sürget

Bár Európa vezetőin látszólag eluralkodott a háborús pszichózis, az emberek többsége békét szeretne. Az európaiak azonban azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak – hívta fel a figyelmet új kutatásának eredményei alapján a Századvég, amelynek keretében az európaiak háborúhoz és a béketárgyalásokhoz való hozzáállását vizsgálta.

A felmérés szerint az Európai Unió átlagát tekintve, a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust. A legmagasabb arányok Magyarországon és Németországban tapasztalhatók. Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják. Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig, hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus. Az egyetlen tagállam ugyanakkor, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a nagyon és az inkább aggasztó válaszokat, a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az inkább nem aggasztó kapta.

A felmérésből továbbá kiderült: Európa elsöprő többsége békepárti. Az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. A tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése is. A Századvég adatai szerint a tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban – Ciprus 91 százalék, Portugália és Görögország 89 százalék – értenek egyet, amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.

PestiSracok facebook image

Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb. A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat.

Forrás: Századvég.hu; Fotó: MTI/EPA/EFE/Chema Moya

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!