Pesti Srácok

Századvég: az európaiak elsöprő többsége béketárgyalásokat sürget

Századvég: az európaiak elsöprő többsége béketárgyalásokat sürget

Bár Európa vezetőin látszólag eluralkodott a háborús pszichózis, az emberek többsége békét szeretne. Az európaiak azonban azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak – hívta fel a figyelmet új kutatásának eredményei alapján a Századvég, amelynek keretében az európaiak háborúhoz és a béketárgyalásokhoz való hozzáállását vizsgálta.

A felmérés szerint az Európai Unió átlagát tekintve, a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust. A legmagasabb arányok Magyarországon és Németországban tapasztalhatók. Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják. Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig, hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus. Az egyetlen tagállam ugyanakkor, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a nagyon és az inkább aggasztó válaszokat, a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az inkább nem aggasztó kapta.

A felmérésből továbbá kiderült: Európa elsöprő többsége békepárti. Az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. A tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése is. A Századvég adatai szerint a tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban – Ciprus 91 százalék, Portugália és Görögország 89 százalék – értenek egyet, amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.

PestiSracok facebook image

Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb. A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat.

Forrás: Századvég.hu; Fotó: MTI/EPA/EFE/Chema Moya

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)