Pesti Srácok

Szilágyi Péter: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését

Szilágyi Péter: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését

A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hivatalos látogatásán Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) éves közgyűlésén.

Az ukrajnai országos légiriadó miatt nem az eredeti helyszínen, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében, hanem az intézmény óvóhelyén tartotta meg éves közgyűlését a kárpátaljai magyar pedagógusok szakmai szervezete. Köszöntő beszédében Szilágyi Péter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek sikeres kárpátaljai fejlesztései és korszerűsítései nemcsak a magyarságnak, hanem az ide menekült ukránoknak is biztonságot, védelmet nyújtanak.

– húzta alá Szilágyi Péter. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a napokban elfogadott Nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény elfogadása és kidolgozása során nem vették figyelembe a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek javaslatait. Rámutatott, hogy a jogszabály "továbbra sem rendezi a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség oktatási és nyelvhasználati jogait, az 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest pedig visszalépések vannak a korábban meglévő kisebbségi jogok tekintetében".

PestiSracok facebook image

Szilágyi Péter az elmúlt hónapok egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy a magyar kormány és civil, egyházi szervezetek támogatásának és a helyiek akaraterejének köszönhetően Kárpátalján a magyar tannyelvű iskolákban mindenütt sikerült elindítani a jelenléti oktatást. A jövő nemzedékére nézve ebben elévülhetetlen szerepe van a hivatásukat a jelen körülmények közt is állhatatosan végző pedagógusoknak és nevelőknek. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését, hangsúlyozta Szilágyi Péter. Végezetül Novák Katalin köztársasági elnököt idézve arról biztosította a jelenlévőket, hogy "együtt vagyunk és együtt leszünk, legyen bármilyen nehéz is az élet Kárpátalján, legyen bármilyen nehéz, kihívásokkal teli magyarnak lenni."

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kiemelte a kárpátaljai pedagógusok helytállását a belső menekültek fogadása és ellátása során. Emlékeztetett a Határtalanul címmel lebonyolított nyári iskola program sikerére, amelyhez 64 iskola és több mint 2700 gyerek csatlakozott. Megemlítette, hogy az Erzsébet-táborokban 800-an üdülhettek, közülük 200-an ukrán tannyelvű iskolák diákjai. A KMPSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kéri az állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az "oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása ügyében, különösen a nemzetiségi nyelven is oktató intézményi hálózat megőrzéséért." Szilágyi Péter ezt követően köszöntötte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete karácsonyi ünnepségének résztvevőit.

– zárta ünnepi gondolatait Szilágyi Péter. A beregszászi látogatás záróeseményeként Szilágyi Péter is részt vett a Tamási Áron-emléktábla felavatásán. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Campusa az egyik helyszín abból a tízből a Kárpát-medencében és a diaszpórában, ahol a Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezésére meghirdetett Tamási Áron 125 Emlékév zárásaként emléktáblát kapott a Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

– hangsúlyozta Szilágyi Péter. A beregszászi emléktábla-avatással a kárpátaljai magyarság "nemcsak azt üzeni, hogy a magyar nemzet alkotó része, hanem egyben azt is, hogy van itt egy közösség, amely emlékezik és egyben bizakodik egy békés jövendőben" – fogalmazott a politikus.

– mondta Szilágyi Péter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nemes János

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.