Pesti Srácok

Szilágyi Péter: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését

Szilágyi Péter: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését

A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hivatalos látogatásán Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) éves közgyűlésén.

Az ukrajnai országos légiriadó miatt nem az eredeti helyszínen, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében, hanem az intézmény óvóhelyén tartotta meg éves közgyűlését a kárpátaljai magyar pedagógusok szakmai szervezete. Köszöntő beszédében Szilágyi Péter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek sikeres kárpátaljai fejlesztései és korszerűsítései nemcsak a magyarságnak, hanem az ide menekült ukránoknak is biztonságot, védelmet nyújtanak.

– húzta alá Szilágyi Péter. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a napokban elfogadott Nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény elfogadása és kidolgozása során nem vették figyelembe a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek javaslatait. Rámutatott, hogy a jogszabály "továbbra sem rendezi a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség oktatási és nyelvhasználati jogait, az 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest pedig visszalépések vannak a korábban meglévő kisebbségi jogok tekintetében".

PestiSracok facebook image

Szilágyi Péter az elmúlt hónapok egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy a magyar kormány és civil, egyházi szervezetek támogatásának és a helyiek akaraterejének köszönhetően Kárpátalján a magyar tannyelvű iskolákban mindenütt sikerült elindítani a jelenléti oktatást. A jövő nemzedékére nézve ebben elévülhetetlen szerepe van a hivatásukat a jelen körülmények közt is állhatatosan végző pedagógusoknak és nevelőknek. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a kárpátaljai magyar szervezetek működését, hangsúlyozta Szilágyi Péter. Végezetül Novák Katalin köztársasági elnököt idézve arról biztosította a jelenlévőket, hogy "együtt vagyunk és együtt leszünk, legyen bármilyen nehéz is az élet Kárpátalján, legyen bármilyen nehéz, kihívásokkal teli magyarnak lenni."

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kiemelte a kárpátaljai pedagógusok helytállását a belső menekültek fogadása és ellátása során. Emlékeztetett a Határtalanul címmel lebonyolított nyári iskola program sikerére, amelyhez 64 iskola és több mint 2700 gyerek csatlakozott. Megemlítette, hogy az Erzsébet-táborokban 800-an üdülhettek, közülük 200-an ukrán tannyelvű iskolák diákjai. A KMPSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kéri az állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az "oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása ügyében, különösen a nemzetiségi nyelven is oktató intézményi hálózat megőrzéséért." Szilágyi Péter ezt követően köszöntötte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete karácsonyi ünnepségének résztvevőit.

– zárta ünnepi gondolatait Szilágyi Péter. A beregszászi látogatás záróeseményeként Szilágyi Péter is részt vett a Tamási Áron-emléktábla felavatásán. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Campusa az egyik helyszín abból a tízből a Kárpát-medencében és a diaszpórában, ahol a Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezésére meghirdetett Tamási Áron 125 Emlékév zárásaként emléktáblát kapott a Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

– hangsúlyozta Szilágyi Péter. A beregszászi emléktábla-avatással a kárpátaljai magyarság "nemcsak azt üzeni, hogy a magyar nemzet alkotó része, hanem egyben azt is, hogy van itt egy közösség, amely emlékezik és egyben bizakodik egy békés jövendőben" – fogalmazott a politikus.

– mondta Szilágyi Péter.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nemes János

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)