Várhelyi Olivér szerint a Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata
A Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata: az a térség, ahonnan Európa más útvonalakon, más szállítóktól sokkal megbízhatóbb módon tud energiához jutni – mondta újságíróknak az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja, miután részt vett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Várhelyi Olivér közölte: kedden nyugat-balkáni uniós csúcs lesz Tiranában. Hozzátette: a helyszínválasztás jól mutatja azt a változást, hogy a bővítés ügye az unió számára a három legfontosabb ügy egyikévé vált. A találkozó kézzel fogható eredményének nevezte, hogy megállapodást írnak alá a mobilszolgáltatók képviselői annak érdekében, hogy a térség és az Európai Unió közti roamingdíjakat jövő nyártól eltöröljék. Kijelentette: Európa nem tud a világméretű versenyben továbblépni a Nyugat-Balkán teljes integrálása nélkül, és nem fogja tudni megvédeni saját regionális geopolitikai érdekeit sem.
Akkor lehet ez a folyamat hiteles, ha a tényleges gazdasági és társadalmi integráció felgyorsul, és az ezekhez kapcsolódó feladatokat sokkal gyorsabban és intenzívebben végezzük
– fűzte hozzá. Emlékeztetett: a bizottság egy jelentős gazdaságfejlesztési programot tett le az asztalra, amelynek mértéke akkora, mint az egész balkáni régió GDP-jének egyharmada. Rávilágított: akkor gyorsítható fel a bővítés folyamata, ha azokra a nagy kihívásokra, amelyek egyszerre érik a Nyugat-Balkánt és Európát, közösen keresik a választ, legyen szó energiaválságról vagy migrációról.
Destabilizálhatja a migráció a Balkánt
Az energetikáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban tettek javaslatot az eddigieken felül egy 2,5 milliárd eurós beruházásra a Nyugat-Balkánon, hogy egy teljesen új energetikai rendszert, hálózatot tudjanak létrehozni. A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta: a nyugat-balkáni útvonalon folyamatosan emelkedik az illegális bevándorlók száma.
Egyértelmű, hogy a Balkán egyedül nem tud ezzel a helyzettel megküzdeni. Európai segítség nélkül a térséget is destabilizálhatja ez a folyamat
– mondta, hozzátéve, hogy jelentősen emelték az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fordított forrásokat. A Nyugat-Balkánnak 350 millió eurót biztosítanak erre, ami 60 százalékkal több, mint az előző bizottság idején. További 70 millió eurót biztosítanak arra, hogy megküzdjenek a térségben az embercsempészekkel és a szervezett bűnözéssel, valamint biztosítsák a határvédelmet ezekben az országokban.
A bővítés a legfontosabb most
Tessely Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke kijelentette: Várhelyi Olivér portfóliója jelentősen felértékelődött.
Gazdasági és biztonságpolitikai okokból is túl kell lépnie Európának "bővítési fáradtságán", mert bővülés nélkül nem veheti fel a harcot a világ gazdasági szereplőivel
– fűzte hozzá.
A bizottság ülésén Várhelyi Olivér úgy fogalmazott: Európa hosszú távú békéje és biztonsága már nem képzelhető el a bővítés nélkül, a háború hatására hárman azonnal benyújtották a csatlakozási kérelmüket; ez egyfajta ébresztő volt mindenki számára.
A háború egyben azt is jelenti, hogy minden bizonytalanná vált vagy válhat
– folytatta a biztos, megjegyezve: mindenki stabilitásra vágyik, Európa pedig ezt bővítéssel tudja megerősíteni.
Függünk egymástól a régióban, akkor is, ha biztonságról, energiáról van szó
– sorolta, majd rögzítette: egyértelmű, hogy az európai érdek az, hogy a régió stabil és biztonságos legyen.
Több, megbízhatóbb energiaforrásra van szükség
A Nyugat-Balkán integrációjához szükséges feladatok közül kiemelte a kereskedelmi útvonalak fejlesztését, a régió közúti és vasúti fejlesztését, valamint az informatikai struktúra kiépítését. A feladatok közé sorolta azt is, hogy – mivel a térség Európa leginkább környezetszennyező része – a szénerőműveket kiváltsák gázzal, ami 65 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkenést jelenthet. Hozzátette: több és megbízhatóbb energiaforrásra van szükség a térségben, új gázforrásokra és gázútvonalakra annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a függőséget az orosz gáztól.
Oktatni kell a fiatalokat, hogy ne vándoroljanak el
Harmadik elemként említette a fiatalok elvándorlásának megakadályozását, ugyanis a 18 milliós térségből 4 millióan vándoroltak el. Várhelyi Olivér szerint be kell ruházni a felsőoktatásba; olyan szakképesítésekre van szükség, amelyek a gazdaságnak hasznosak és amelyek a helyi gazdaságnak nyújtanak segítséget. Szólt a roma integrációról is, megjegyezve, hogy jelentős számban élnek romák a Balkánon a társadalom peremén.
A gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy iskolába járhassanak, a szülőknek pedig arra, hogy munkát vállalhassanak
– mondta. A parlamenti testület előtt Várhelyi Olivér beszélt Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelöltségéről is, rámutatva: az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagjelölt országok éves teljesítményét; a jövő évi, októberben esedékes jelentésben már ezek az országok is szerepelnek.
Egyértelmű, hogy hosszú út vár a tagjelöltekre
– fogalmazott az uniós biztos.
Forrás: MTI; Fotó: Wikipédia
