Pesti Srácok

A Déli Körvasút bővítése ellen tiltakoztak újbudai civilek

A Déli Körvasút bővítése ellen tiltakoztak újbudai civilek

Újbudai civilek tiltakoztak a Déli Körvasút bővítése ellen szombat délután. A demonstrálók azért szerveztek fáklyás felvonulást, mert szerintük a beruházás a természetre, az ott élők mindennapjaira és az ingatlanok értékére is negatív hatást gyakorolna.

Civil szervezetek szombat délutánra az LMP támogatásával fáklyás felvonulást hirdettek, mert újra valós esély van arra, hogy vágánybővítés miatt kivágják a fákat a Hamzsabégi sétányon – számol be az Index. Mint ismert, a civilek és az önkormányzat decemberben ismét megtámadta a bíróságon a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, a hatástanulmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a helyiek érdekeit, a környezetvédelmi szempontokat, és a lehetséges alternatívákat sem vizsgálta meg. A projekt ellenzői nem a személyforgalmi kapacitások bővítését kifogásolják, hanem azt, hogy az új, harmadik vágány a Budapest–Belgrád-vasútvonalat szolgálná, így még több tehervonat menne át a kerület szívén, ami a gyakorlatban a Hamzsabégi sétány felforgatásával és több mint ezer fa kivágásával járna, arról nem beszélve, hogy a beruházás az ott élők mindennapjait is alaposan megkeserítené. Ez utóbbit egyébként decemberben Orosz Anna újbudai országgyűlési képviselő kérdéseire reagálva Lázár János építési és beruházási miniszter is elismerte a parlament gazdasági bizottságában.

– mondta a portálnak egy újbudai lokálpatrióta, Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) elnökségi tagja, aki a helyiekkel együtt azt szeretné, hogy a döntéshozók fontolják meg a projekt megvalósítását, vagy legalább változtassanak az eddig ismertetett koncepción. Az egyesületi vezető emlékeztetett, hogy a beruházást ebben a formában egyszer már megtorpedózták, az általuk megnyert bírósági per pedig első körben el is kaszálta a projekt környezetvédelmi engedélyét, ám később azt a kormányhivatal mégis kiadta anélkül, hogy a technikai tartalmon változtattak volna.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az Indexnek Tóth Sándor Péter.

Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi/Nagy Zoltán

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.