Pesti Srácok

A horvát elnök sok szerencsét kívánt Németországnak az oroszok elleni háborúhoz, és azt üzente: hátha jobban sikerül, mint hetven éve

A horvát elnök sok szerencsét kívánt Németországnak az oroszok elleni háborúhoz, és azt üzente: hátha jobban sikerül, mint hetven éve

Zoran Milanovic horvát elnök csütörtökön reagált a német külügyminiszter kijelentésére, miszerint Európa „háborút vív Oroszország ellen”, és azt mondta, hogy ez számára újdonság, és több szerencsét kívánt Berlinnek, mint amennyivel a második világháborúban jártak. Az államfő továbbá kijelentette, hogy Zágrábnak „semmiképpen sem szabad segítenie” Ukrajnát katonailag.

– mondta Milanovic Split kikötővárosában tett látogatása során. Az ukrajnai konfliktust Washington és Moszkva közötti konfliktusként jellemezve emlékeztette az újságírókat, hogy bírálták, amiért csupán a kijevi védelmi miniszter szavait ismételte, miszerint a jelenlegi konfliktus a NATO és Oroszország közötti „proxyháború”.

PestiSracok facebook image

– mondta Milanovic.

– idézte az államfőt a Magyar Hírlap. A horvát elnök értetlenül áll az előtt, hogy ilyen kijelentést nem Olaf Scholz kancellártól, hanem a német Zöldek vezetőjétől hall, amely párt szerinte korábban egy, az USA és a Szovjetunió ellen egyaránt fellépő pacifista párt volt.

– mondta Milanovic, megjegyezve, hogy az Ukrajnának szánt páncélosszállítmányok – amelyeket az Egyesült Államok és Németország jelentett be a héten – csak meghosszabbítják a harcokat.

– hangsúlyozta. A szociáldemokrata elnök gyakran került összetűzésbe a parlamenti többséggel Horvátország Ukrajna-politikája miatt. Éppen a múlt hónapban Milanovic ellenezte Zágráb részvételét az ukrán csapatok kiképzését célzó uniós programban, mondván, hogy az ellentétes Horvátország alkotmányával.

– tette hozzá Milanovic.

Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)