Pesti Srácok

Elképesztő a brüsszeli kettős mérce Magyarországgal szemben – Sorjáznak a politikusok a nyugati egyetemek vezetőségeiben

Elképesztő a brüsszeli kettős mérce Magyarországgal szemben – Sorjáznak a politikusok a nyugati egyetemek vezetőségeiben

Tetten érhető Brüsszel kettős mércéje a magyar alapítványi működtetésű egyetemekkel kapcsolatban – írja a Magyar Nemzet. A lap összesítése szerint, miközben az Európai Bizottság megköveteli a modellváltást megvalósító magyar egyetemek függetlenségét a kormányzattól – büntetve ezzel a magyar fiatalokat az Erasmus-programban történő részvétel lehetőségének megfosztásával –, addig az unióban hétköznapi gyakorlat, hogy a felsőoktatási intézmények felügyeleti tanácsaiban és kuratóriumaiban politikusok, miniszterek, sőt, még az Európai Parlament képviselői is helyet foglalhatnak.

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint politikai tisztségük mellett felsőoktatásban betöltött mellékállásokat is vállal számos német és osztrák politikus. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung 2013-ban számolt be arról, hogy Heiko Maas, a Saar-vidék gazdaságügyi minisztere a Saar-vidéki Egyetemi Klinika felügyeleti tanácsában is megtalálható volt póttagként. Szintén tagja volt az egyetemi klinikának a tartomány pénzügyminisztere, Stephan Toscani, valamint Andreas Storm társadalomért, egészségért, nőkért és családért felelős miniszter is.

Ausztriában szintén jellemző, hogy magas rangú politikusok ülnek egyetemek kuratóriumaiban. A lap kiemeli: Ausztriában az egyetemi tanácsok egy részét a szövetségi kormány nevezi ki az oktatásért, tudományért és kutatásért felelős miniszter javaslatára. A kinevezések során sokszor olyan személyek kerülnek az egyetemek szenátusaiba, akik pozíciót kaptak a szövetségi vagy a tartományi kormányokban.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a fent említett politikusokon kívül számos vezető tölt be kuratóriumi szerepkört, az érintetteket pedig egy táblázatban gyűjtötték össze:

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!