Pesti Srácok

Németh Zsolt marad az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke

Németh Zsolt marad az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke

Megerősítette hétfőn alelnöki tisztségében Németh Zsoltot az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), a fideszes képviselő 2016 óta tölti be ezt a pozíciót.

Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is közölte, hogy a közgyűlés szakbizottságai újraalakultak, a politikai bizottság elnöki tisztségét a következő egy évben szintén ő tölti be. A PACE elnökének ismét Tiny Kox holland szocialista politikust választották. Németh Zsolt elmondta továbbá, hogy 18 év után idén május 15. és 16. tartják meg a negyedik ET-csúcstalálkozót, miután a közelmúltban a szervezet az ukrajnai háborúra tekintettel, újabb tanácskozást szorgalmazott.

Mint mondta, a találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen módon tud az Európa Tanács szerepet vállalni a háború okozta problémák rendezésben a megváltozott nemzetközi környezetben, és hogyan tud jobban alkalmazkodni az "összeurópai valósághoz". Hozzátette, hogy fontos arról is tanácskozni, hogy az ET milyen munkamegosztásban működjön együtt az Európai Unióval, különösen a nemzeti kisebbségek védelme terén, ahol "a demokratikus biztonság megteremtése közös feladat." A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata terén nagy hangsúlyt kell helyezni a kisebbségvédelmi normák teljesítésre, ezeket a tagfelvételhez szükséges koppenhágai kritériumok is előírják. Hangsúlyozta, hogy egy olyan ország, amely nem biztosítja a kisebbségi jogok védelmét, nem válhat EU-taggá. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy nemzetközi különbíróságokat kellene létrehozni az orosz rezsim háborús bűneinek feltárására, Németh Zsolt kijelentette:

PestiSracok facebook image

Forrás, fotó: MTI, Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)