Pesti Srácok

Novák Katalin államfő a montenegrói elnökkel találkozott

Novák Katalin államfő a montenegrói elnökkel találkozott

Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön fogadta Milo Djukanovic montenegrói elnököt a Sándor-palotában. A Sándor-palota csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták: a két államfő megbeszélésén szó esett a Magyarország és Montenegró közötti együttműködésről, valamint az elmúlt időszak kihívásairól, az ukrajnai háborúról, a koszovói, illetve a bosznia-hercegovinai helyzetről, valamint a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjáról.

– hangsúlyozták. Novák Katalin biztosította Montenegró elnökét, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett támogatója Montenegró, valamint a térség mihamarabbi európai uniós integrációjának.

Budapest, 2023. január 12. A Sándor-palota által közzétett képen Novák Katalin köztársasági elnök (j3) és Milo Djukanovic montenegrói államfő (b4) tárgyal a Sándor-palotában 2023. január 12-én. Fotó: MTI/Sándor-palota
PestiSracok facebook image

Milo Djukanovic elismeréssel szólt a magyar családpolitikai intézkedésekről, valamint a két ország közötti gazdasági, turisztikai, oktatási, tudományos együttműködésekről és Magyarország elkötelezettségéről a nyugat-balkáni országok integrációjában. Úgy fogalmaztak: a megbeszélésen szóba került a déli útvonalon felerősödő migrációs nyomás is. A két elnök egyetértett abban, hogy az illegális migrációt meg kell állítani. Novák Katalin rámutatott: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéseket hajt végre, hogy megvédje az Európai Unió határait az illegális migrációtól.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Sándor-palota

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.