Pesti Srácok

Szijjártó: fontos, hogy a magyar felsőoktatás vonzó legyen a külföldi hallgatók körében is

A kormánynak stratégiai célja, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen, márpedig ehhez arra van szükség, hogy hazánk a külföldi hallgatók körében is vonzó legyen – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Budapesten. Szijjártó Pétert az Erasmus-ügyről is kérdezték, amivel kapcsolatban elmondta: úgy látja, az Európai Bizottságon "a hungarofóbiának újabb tünetei kezdenek megjelenni", az alapítványi tulajdonú magyar egyetemeknek szánt források felfüggesztését pedig "minden alapot nélkülöző, felháborító és visszautasítandó döntésnek" minősítette.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mahmut Özert török oktatási miniszterrel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kormány 2010 óta nagy erőkkel dolgozik a felsőoktatás nemzetköziesítésén, ennek eredményét pedig jól mutatja az is, hogy Magyarország a török diákok körében mára a 12. legnépszerűbb külföldi tanulási célponttá vált. Aláhúzta, hogy idén több mint ezer török hallgató tanul hazánkban, tizenhat magyar egyetem rendelkezik török partnerekkel, közöttük folyamatos az oktatók és hallgatók cseréje, két intézményben működik turkológia szak, míg az Ankarai Egyetemen hungarológiát lehet tanulni. Hozzátette: az együttműködést a tervek szerint kiterjesztik a középfokú oktatásra is, ami a szakképzés színvonalának javulását vonhatja maga után.

Törökország már tett lépéseket a béke megteremtése érdekében

A felek felsőoktatási együttműködési megállapodást írtak alá a 2023–2025 időszakra vonatkozóan, és ennek keretében a kormány évi 150-ről 200-ra növeli a török hallgatóknak adható ösztöndíjas helyek számát. A jelen kor kihívásaira reflektálva ebbe az orvosi és a nukleáris képzés területe is belekerül. Szijjártó Péter stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar–török kapcsolatot, különösen napjainkban, az ukrajnai háború időszakában.

PestiSracok facebook image

– szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Törökország volt eddig az egyetlen olyan ország, amely az ukrajnai gabonaszállítás újraindításáról szóló megállapodás tető alá hozásával reménnyel kecsegtető lépéseket tudott tenni a béke irányába.

– fogalmazott.

– közölte.

Az Európai Bizottságnak hungarofób tünetei vannak

A miniszter az Erasmus-üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: úgy látja, az Európai Bizottságon "a hungarofóbiának újabb tünetei kezdenek megjelenni", az alapítványi tulajdonú magyar egyetemeknek szánt források felfüggesztését pedig "minden alapot nélkülöző, felháborító és visszautasítandó döntésnek" minősítette.

– szögezte le.

– mondta.

A horvátországi olajszállítások tranzitdíjainak tervezett radikális megemeléséről szólva elmondta, hogy átmeneti, három hónapra szóló megállapodást kötött a Mol ez ügyben, és remélhetőleg ezen idő alatt sikerül tisztességes megegyezésre jutni. Ha nem, akkor a kormány a kérdést európai síkra fogja terelni – hangsúlyozta.

Forrás: MTI; Fotó: videókivágás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)