erasmus-ügy
A tavalyi év legnagyobb vesztese a Momentum – rászolgáltak?
2023 elején mindenki azt várta, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot fog vívni, ám ebből csupán cicaharc lett, a bikaborjak pedig csúfosan elbuktak. Ha ma lennének az uniós választások, akkor egy mandátumot veszítenének. Nincs identitásuk, mondanivalójuk ötletszerű, csupán a nyugati progresszív minták szolgai másolását látjuk. Hiába „száll bele páros lábbal” Donáth Anna Gyurcsány Ferencékbe, s hiába reagál ugyanő hisztérikusan az LMP egyre izgalmasabb különutasságára, nem tudjuk már komolyan venni őket. Fekete-Győr alatt nevetségessé, Gelencsér regnálása során inkompetenssé vált a nagy reményekkel induló párt, Donáth Annáról pedig szép lassan kiderült, hogy nem olyan okos, mint ahogy a külföldről finanszírozott kormányellenes média bemutatta. És nem tanultak abból, hogy aki a sajátjainak árt, az veszít. Tanár nélkül nincs jövő, NGO nélkül nincs sztrájk
Két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt hetekre bezártak többek között az iskolák is. Kisebb-nagyobb döccenővel átállt az oktatás az online formára, így elvben csupán néhány nap esett ki a tavaszi félév munkarendjéből– persze ha nem próbáljuk meg összevetni az online oktatás hatékonyságát a jelenléti verzióval. Ezzel együtt is komoly diskurzus pattant ki abból, hogy vajon szabad-e érettségit tartani egy járvány idején, amely vita odáig fajult, hogy már magának a vizsgának az általános létjogosultságát kérdőjelezték meg a magukat az oktatás színvonaláért aggódónak címkéző különböző entitások. Akkor azt írtam a jelenséget értékelve, hogy „ilyen exponenciális fejlődés mellett a jövő évi követelés valószínűleg Wass Albert és a többi náci, magyarkodó irodalmár sorsa a száműzetés, ezzel párhuzamosan pedig a genderelméleti oktatás bevezetéselesz”. Tévedtem, hiszen erre másfél naptári, vagyis két tanévet kellett várni. Amikor pedig ezek a követelések nem teljesültek, a tanárok hirtelen eszméltek és rájöttek, hogy valójában alul vannak fizetve. Nem kicsit, nagyon.