Hankó Balázs: Brüsszel a magyar egyetemek szuverenitását támadja
Brüsszel elgáncsolja a magyar egyetemek fejlődését, hátraveti a versenyképességüket és politikai játszmának teszi ki a felsőoktatás résztvevőit, de Magyarország felveszi a kesztyűt – mondta Hankó Balázs a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjúban.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: már látszanak a modellváltás eredményei, több egyetem is komoly előrelépést tett a nemzetközi rangsorokban. Felidézte, hogy 2023-ban az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) nyilvánosságra hozott egy olyan "elemzésnek hívott, gyakorlatilag politikai kiáltványt", amely szerint Magyarországon nincs autonómia. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EUA az állami fenntartású egyetemek esetében végzi az értékelést, a magyar rendszerben viszont többségbe kerültek a nem állami fenntartású egyetemek, és valójában az EUA módszertana nem képes a megfelelő vizsgálatra.
Szóval miről is szól ez, ha nem arról, hogy álságosan besározzák az új struktúránkat, elgáncsolják egyetemeink fejlődését, hátravetve őket a versenyképességben, és aljas politikai játszmáknak tegyék ki a magyar diákokat, oktatókat, kutatókat?
– fogalmazott. Hankó Balázs szerint egyértelmű, hogy Brüsszelnek "az Erasmus+ program blokkolásával összefüggő, teljesen észszerűtlen követelései" végeredményben a hazai diákok, oktatók és kutatók nemzetközi kapcsolatrendszerét akarja ellehetetleníteni. Hozzátette: emiatt léptek, és kinyitották a világot a diákoknak a Pannónia programmal, amelynek keretében tízmilliárd forintot biztosítanak tapasztalatszerzésre nyolcezer magyar és itt tanuló külföldi diáknak, a HU-rizont program pedig a magyar kutatókat segíti, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat; erre csak az idén nyolcmilliárd forintot fordítanak.
Az egyetemi modellváltásnak már látszanak az eredményei: míg öt éve hét egyetemünk volt a világ legjobb öt százalékában, mára ezt a számot 12-re növelték
– emelte ki, hozzátéve: az elmúlt években két és félszeresére nőtt az egyetemek finanszírozása, de minden második forint már teljesítmény alapján adható. A szakképzésről szólva úgy fogalmazott, hogy a 2020-ban megújított rendszer "elképesztő rajtot vett"; mind a nemzetközi versenyeken, mind az oktatási rangsorokban kiemelkedő eredményeket ér el. Ezzel párhuzamosan erősödik a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata, a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma 74 százalékkal nőtt, és már negyven szakképzési centrum kötött egyetemi együttműködést.
Elmondta azt is: Magyarország az egyetlen uniós állam, ami úgy javított a tavalyi Európai Innovációs Eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett. Hankó Balázs hozzátette: innovációs teljesítményben a 33. és a gyártási csúcstechnológiában az ötödik helyen állunk. Magyarország nem összeszerelő üzem, hanem "a világ gyártási csúcstechnológiájának egyik fellegvára", ami a gazdaság erősödésének, valamint a felsőoktatás és szakképzés megújításának köszönhető.
A kormány által nemrégiben beterjesztett törvénymódosító csomagról Hankó Balázs elmondta, hogy az kiemelten foglalkozik a tanárképzés jövőjével, azt alapjaiban újítják meg, a módszertant közelebb viszik a tárgyi tudást biztosító kurzusok oktatásához, a gyakorlat arányát pedig tovább növelik a képzéseken.
A benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatásban a nemzetköziesítési folyamatokat támogatja, a megújult szakképzés munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakmai vizsgarendszerének akkreditációját erősíti meg, valamint a Neumann János-programhoz kapcsolódva, az egészséges élethez kötődő kutatások lehetőségeit szélesíti ki
– ismertette a lap kérdésére az államtitkár.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
