Kezdetét veheti az Erasmus-per, ami akár másfél–két évig is tarthat
Hat magyar egyetem, köztük a Semmelweis is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a jövőben az alapítványi fentartású egyetemek (összesen 21 ilyen egyetem van) nem kaphatják meg a nekik járó uniós forrásokat, ezzel a diákjaikat kirekesztve az Erasmus+ csereprogramból és a Horizont kutatás-fejlesztés programból. Bár a kormány már több mint egy éve küzd a bizottsággal ez ügyben és a feltételeket is teljesítették, még mindig nem történt érdemi lépés az ügyben. Az uniós bíróság viszont most befogadta az egyetemek beadványát, amit még 2023 májusában nyújtottak be az ügy rendezése érdekében. A diákok fejlődési lehetőségeit addig a magyar kormány állja a Pannon program keretein belül.
Két hete fogadta be a bíróság a Népszava információi szerint az egyetemek beadványát az Erasmus-perrel kapcsolatban, ennek eredményeként pedig várhatóan egy–másfél év múlva pont is kerülhet az ügy végére és megnyílhatnak a pénzcsapok a magyar alapítványi egyetemek diákjai számára is. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rekotora viszont inkább azt reméli, az Európai Unió Tanácsa még idén úgy dönt, hogy visszalép a pertől.
Az ügyről korábban a PestiSrácok.hu-nak Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter beszélt. Elmondta, hogy semmilyen jelzést nem kaptak az Európai Bizottságtól, ezért nem is értik, hogy mi a problémája a bizottságnak az alapítványi egyetemekkel. Ugyanis, ami a tárgyalások kapcsán aggályként felmerült – a közbeszerzési eljárások és az összeférhetetlenség kapcsán –, abban a törvénymódosítások megtörténtek, a két megoldással a bizottság egyetértett, azt elfogadta. Navracsics véleménye egyébként az, hogy ez egy diszkriminatív döntés, és az Európai Bizottság a tudomány szabadságát is korlátozhatja azzal, ha működési forma alapján különböztet meg egyetemet és egyetemet.
A miniszter egyébként nagyon bizakodó, hiszen a Partizánnak adott interjújában azt mondta: ha nem sikerül az Erasmus-ügyben megállapodni, akkor beadja a lemondását.
A Pannon Program segít
Az Erasmus-ügy kirobbanását követően nem sokkal a kormány bejelentette, hogy amíg az ügy nem zárul le, segíti az alapítványi egyetemeken tanuló diákokat a Pannon Programon keresztül. Ennek keretében tízmilliárd forintot biztosítanak tapasztalatszerzésre nyolcezer magyar és itt tanuló külföldi diáknak, a HU-rizont program pedig a magyar kutatókat segíti, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat; erre csak az idén nyolc milliárd forintot fordítanak.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára nem érti a gáncsolást Brüsszel részéről, hiszen amióta alapítványi finanszírózású egyetemek működnek, az eredmények is jobbak. Hankó Balázs elmondta, hogy több egyetem is komoly előrelépést tett a nemzetközi rangsorokban. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2023-ban az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) nyilvánosságra hozott egy olyan „elemzésnek hívott, gyakorlatilag politikai kiáltványt”, amely szerint Magyarországon nincs autonómia. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EUA az állami fenntartású egyetemek esetében végzi az értékelést, a magyar rendszerben viszont többségbe kerültek a nem állami fenntartású egyetemek, és valójában az EUA módszertana nem képes a megfelelő vizsgálatra.
Szóval miről is szól ez, ha nem arról, hogy álságosan besározzák az új struktúránkat, elgáncsolják egyetemeink fejlődését, hátravetve őket a versenyképességben, és aljas politikai játszmáknak tegyék ki a magyar diákokat, oktatókat, kutatókat?
– hangsúlyozta Hankó Balázs.
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
