Pesti Srácok

A magyar egyetemek EU-s forrásokból való kizárásának igazságtalanságáról tartottak konferenciát Rómában

A magyar egyetemek EU-s forrásokból való kizárásának igazságtalanságáról tartottak konferenciát Rómában

A magyar egyetemek jelentős részének kizárása a közvetlen brüsszeli finanszírozású programokból igazságtalan döntés – hangoztatta Fellegi Áron, az EuroAtlantic Zrt. nemzetközi tanácsadó cég alelnöke az MTI-nek nyilatkozva a kérdésről rendezett konferencián, Rómában, hétfőn.

Fellegi Áron hangsúlyozta, hogy az Erasmus és a Horizont Európa programokból való kizárás nehéz helyzetbe hozza a magyar egyetemeket.

– mondta az EuroAtlantic Zrt. vezetője. A magyar egyetemeknek az EU-forrásokból való kizárása című, angol nyelvű konferenciát, amelyet az EuroAtlantic Zrt. és a Matthias Corvinus Collegium közösen szervezett, az olasz főváros magyar kulturális intézete látta vendégül. Többek között római, nápolyi és olaszországi székhelyű nemzetközi egyetemek képviselői vettek részt a találkozón.

PestiSracok facebook image

Rodrigo Ballester, a felsőoktatás és a kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztos "hatalmas igazságtalanságnak és gyalázatnak" nevezte több mint húsz magyar egyetem kizárását. Az MTI-nek kijelentette, hogy a magyar egyetemisták rosszabb helyzetben találják magukat, mint orosz hallgatótársaik, akiket egyénileg nem sújt hasonló kizárás az európai egyetemeken. Rodrigo Ballester megjegyezte: "az Erasmuson túl is van élet". Hozzátette, hogy a római konferencia a magyarországi oktatási és kutatóközpontok kiválóságának megismertetését is szolgálja, újfajta európai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésével.

A találkozó panelbeszélgetésén felszólalt Prukner Péter, a győri Széchenyi István Egyetem digitális fejlesztési központjának adjunktusa, valamint Vincenzo Lipiello, a nápolyi II. Frigyes egyetem robotika tanszékének professzora.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)