Pesti Srácok

Az Erasmus-ügyről mondták el a véleményüket magyar rektorok, kutatók és diákok is az EP-ben

Az Erasmus-ügyről mondták el a véleményüket magyar rektorok, kutatók és diákok is az EP-ben

Ma délelőtt az Európai Parlamentben magyar rektorok, kutatók és diákok nyilvános meghallgatás keretében mondták el véleményüket az Európai Bizottság diszkriminatív eljárásáról a modellváltó egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa programjaiból való kizárás kapcsán.

Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: "Fontos, hogy beszéljünk erről a témáról. Főleg azért, mert a hazai felsőoktatási intézmények a modellváltás óta kimagasló eredményeket értek el, az innováció katalizátorává váltak és egyre javul a rangsorolásuk nemzetközi szinten is. Az Erasmus + és a Horizont Európa az Európai Unió zászlóshajó programjai, melyben az elmúlt harminc évben több százezer magyar diák és tanár vett részt soha nem volt gond az elszámolásukkal vagy az EU-s támogatások felhasználásával. Ezért erről az égbekiáltóan igazságtalan és politikai motiváltságú témáról mindenképpen beszélnünk kell- tette hozzá a képviselő."

A döntésnél nem vették figyelembe az érintettek véleményét

Gál Kinga a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke felhívta a figyelmet a Fidesz európai parlamenti delegációjának célja az elmúlt évek sorozatos igaztalan támadásai során hazánk ellen egyértelmű volt: biztosítani a hiteles, tényalapú, első kézből származó információkat az érintett ügyekről. Ma sem teszünk mást - mondta. Jogos elvárás, hogy olyan komoly, diszkriminatív és minden alapot nélkülöző döntések során, amelyek a magyar egyetemek kétharmadát, így mintegy 180.000 hallgatót kirekesztenek az Erasmus és a Horizont programokból, mérlegeljék a tényeket is. Ezen intézmények véleményét figyelembe sem vették.

PestiSracok facebook image

-szögezte le Gál Kinga.

Ne büntessék a hallgatókat a vitáik miatt

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora előadásában hangsúlyozta:

Hozzátette: a fenntartó váltással az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek nem változtak. Ugyanakkor a modellváltás a Semmelweis Egyetemen együtt járt a munkavállalói bérek versenyképesebbé tételével, a klinikáink és az oktatási épületeink egyetemi tulajdonba kerülésével, valamint az oktatást, kutatást és gyógyítást is érintő autonómia növekedésével. A rektor elmondta azt is, hogy azt szeretnék, hogy a jövőben ne lehessen többé szankciót alkalmazni egy felsőoktatási intézménnyel szemben úgy, hogy az nem tartalmaz arra vonatkozó elemzést, hogy hogyan és mikor sértette meg a jogállamiság elveit és ezzel összefüggésben milyen hátrányokat okozott az uniónak. Azt is szeretnénk, ha az egyetemeket bevonnák az őket érintő intézkedésekről szóló egyeztetésekbe.

Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora aláhúzta: a modellváltással - a vádakkal ellentétben - nem sérült egyetemük autonómiája, ezt egyértelműen mutatják az oktatási és kutatási munkában és egyetemek közötti összehasonlításban is rövid időn belül jól látható pozitív eredmények.

- tette hozzá.

Anyagi és erkölcsi veszteség érte az egyetemeket

Dr. Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója hangsúlyozta: az EU-s kutatási programok ajtót nyitottak a magyar kutatóknak Európára, akik kiemelkedő eredményekkel és aktív részvétellel járulnak hozzá az unió tudományos életéhez. A Bizottság javaslatáról szóló tanácsi döntés negatív hatásai azonban máris érződnek: "egyetemünk és kutatócsoportunk jó hírnevének súlyos megsértését éljük meg, anyagi és erkölcsi veszteséget szenvedünk, ami több mint tíz év kemény munkáját rombolja le". Kifejtette, bízik a teljesen megalapozatlan döntés mihamarabbi visszavonásában.

A diákok hangot adtak azon aggályaiknak, hogy az Erasmus programokból történő kizárásuk igazságtalan módon hátrányos helyzetben hozza őket az Európai Unió más tagállamaiban tanuló diáktársaikkal szemben. Reményüket fejezték ki, hogy a helyzet mihamarabb megoldódik, lehetőségük lesz részt venni az európai mobilitási programokban.

Forrás: MTI, fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.