Pesti Srácok

Varga Judit: Isten a legnehezebb csatákat mindig a legjobb harcosainak adja – A madéfalvi veszedelemről emlékeztek meg a székelyföldi településen

Varga Judit: Isten a legnehezebb csatákat mindig a legjobb harcosainak adja – A madéfalvi veszedelemről emlékeztek meg a székelyföldi településen

A Habsburg császári hadsereg vérengzéséről emlékeztek meg szombaton a székelyföldi Madéfalván a tragikus esemény 259. évfordulóján, amelyen Varga Judit igazságügyi miniszter is részt vett és beszédet mondott. Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia német-római császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

A Siculicidium emlékművénél tartott megemlékezésen Varga Judit igazságügyi miniszter beszédében rámutatott:

Elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy első idei beszédét "székely nemzettestvérei" előtt mondhatja el. Hozzátette: családjával érkezett, gyermekeinek is meg akarta mutatni "Erdély és a Székelyföld csodáit". Emlékeztetett: a madéfalvi székelyek szuverenitásukat, önazonosságukat védték, és bár a világ nagyot változott azóta, "a magyar alkotmányos identitás és szuverenitás védelme most is mindennapos feladatunk".

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Hozzátette:

Varga Judit hangsúlyozta: Magyarország kormánya számára az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarság meg tudja őrizni magyar identitását.

– fogalmazott. Felidézte, hogy a szülőföldön való megmaradást a magyar kormány az egyszerűsített honosítási törvénnyel és a külhoni magyaroknak szóló támogatási rendszerrel segíti.

– jelentette ki. Az ukrajnai háborúról szólva hangsúlyozta: "mi, magyarok, békét akarunk", de a Közép-Európa országai között fellelhető kapcsolódási és együttműködési pontokat is meg kell találni.

– jelentette ki.

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a székelyek, magyarok mindentől függetlenül évről évre megemlékeznek Madéfalván.

– fogalmazott. A bukaresti tárcavezető megköszönte a támogatást, amit a határon túli magyarság kapott a magyar kormánytól, és arra kérte a jelenlévő tagjait, "tolmácsolják a székely közösség köszönetét és háláját".

– üzente az RMDSZ minisztere. Hozzátette, Erdélyből is aggódva figyelik, ahogy "Magyarország megvívja az új, modernkori függetlenségi háborúját"; erőt és kitartást kívánt ehhez, és a határon túli magyarság támogatásáról biztosította Budapestet.

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a madéfalvi veszedelem emléknapja a bukovinai székely népcsoport születésének a napja is, amelynek tagjai "mint őshazára" számíthatnak Madéfalvára.

– fogalmazott.

Varga Judit igazságügyi miniszter (b) és Tamás József nyugalmazott segédpüspök a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján tartott megemlékező mise után mennek a vérengzés emlékművéhez a székelyföldi Madéfalván 2023. január 7-én. Fotó: MTI/Veres Nándor

A madéfalvi megemlékezés idén is templomi gyászmisével kezdődött, amelyet Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált, majd az emlékműnél tartott megemlékezéssel és koszorúzással zárult. Az eseményen több százan vettek részt; a magyar kormány részéről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. A megemlékezés részeként pénteken lovaszarándoklatot tartottak a Csíkszépvíz–Madéfalva útvonalon, amelyen Potápi Árpád János is részt vett. Az eseményen 51 lovas és két hintó volt jelen. A madéfalvi veszedelemről a tervek szerint szombat este Csíkszeredában is megemlékeznek; fényfestéssel rávetítik a Mikó-vár homlokzatára a székely zászlót.

Forrás és fotók: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.