Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Visszaesésben az ingatlanpiac – Az előző év azonos időszakához képest 43 százalékos a csökkenés

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023. január 2. 16:47
Visszaesésben az ingatlanpiac – Az előző év azonos időszakához képest 43 százalékos a csökkenés

Az idén a tavalyinál kevesebb, 90–120 ezer lakóingatlan értékesítésére számítanak piaci szereplők, akik szerint a kilátásokat főként a hitelkamatok, a rezsiszámlák változása és a megmaradt állami támogatások határozzák meg.

A Duna House hétfőn közölte az MTI-vel, hogy becslésük alapján 2022 decemberében az ingatlanpiacon 6474 adásvétel történt, ami novemberhez képest 19 százalékos, az előző év azonos időszakához képest 43 százalékos csökkenés. Ezáltal a lakóingatlanpiac 2022-ben 125 171 adásvétellel zárt, ami 2021-hez képest 22 százalékos elmaradás. A Duna House szerint 2023-ban sem várható a piac erősödése; 90–110 ezer lakás adásvételére számítanak. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a hitelközvetítő Credipass magyarországi adatai alapján a hitelpiacon 2022 decemberében 55 milliárd forint jelzálogcélú hitel realizálódott, ami az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 48 százalékos, az előző hónaphoz képest 8 százalékos visszaesés. Éves szinten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tényadatai és a Credipass becslése alapján 1217 milliárd forint lakáscélú hitelt vett fel a magyar lakosság, ami a 2021-es rekordévvel összevetve 6,6 százalékos visszaesés. A Duna House közleménye szerint az év végi bejelentés, a megmaradó állami támogatások pozitív üzenete biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a hitelpiac számára.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az ingatlanhirdetési portál hétfőn az MTI-nek eljutatott közleményében elmondta: az idén legfeljebb 100–120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami 20 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket; ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Az elmúlt éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4–5 százalékkal növekedhetnek az árak. Arra is rámutattak, hogy az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A kilátások szerint a hitelkamatok 2023-ban is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. Idén a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődésénél indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása. Mindezek mellett növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, valamint hogy a lakásépítésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítés lehetőségét is két évvel meghosszabbították.

Forrás: MTI; Fotó: fondsprofessionell.at

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
adásvétel lakáspiac duna house ingatlan.com ingatlanpiac lakáshitel gazdaság balogh lászló
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)