Energiaügyi Minisztérium: Újabb szankciók veszélyeztetik az európai ellátásbiztonságot
Vasárnap lép életbe az az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát. Az újabb szankció európai piacon várható következményei azonban hosszabb távon hazánkra is hathatnak. Változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia – áll az Energiaügyi Minisztérium portálunknak küldött közleményében.
A minisztérium közlése szerint a kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, és itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják.
Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe. A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés
– írják. Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbá is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít; ezt a jövőben csak nem orosz eredetű termékekkel teheti meg. Ellátásbiztonságunkat a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.
A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították
– közli az Energiaügyi Minisztérium, hozzátéve, hogy a szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.
Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek
– írják. A minisztérium szerint a kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többletterheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
