Pesti Srácok

Felmondta az orosz parlament az Európa Tanácsal kötött nemzetközi szerződéseit

Felmondta az orosz parlament az Európa Tanácsal kötött nemzetközi szerződéseit

Felmondta az orosz parlament alsóháza csütörtökön Oroszországnak az Európa Tanáccsal (ET) kötött mind a 21 nemzetközi szerződését. Az erre vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette az Állami Duma elé.

Az elfogadott jogszabály értelmében Oroszország tagságának megszűnése miatt az Európa Tanácsban március 16-tól összesen 21 nemzetközi szerződés fogja hatályát veszteni Moszkva viszonylatában. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.

A törvényhez fűzött indoklás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt – 2022. február 25-én határozatot fogadott el az ET törvényes szerveiben való orosz képviselet felfüggesztéséről. Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette az ET főtitkárát arról a szándékáról, hogy az ET alapokmányának 7. cikke alapján (amely az önkéntes kilépési eljárást szabályozza) kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt. Az ET Miniszteri Bizottsága pedig 2022. március 16-án határozatot fogadott el, amelyben Oroszország Európa tanácsi tagságát ugyanezen időponttal megszüntette. Az indoklás szerint az Oroszországi Föderáció feltételezi, hogy rá nézve az említett nemzetközi szerződések 2022. március 16-tól nézve hatályukat vesztik.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke csütörtökön azt hangoztatta, hogy az ET helyett új szervezet létrehozásán kell gondolkodni, a kölcsönös tisztelet, a kettős mérce alkalmazásának elvetése, a más államok szuverén ügyeibe való be nem avatkozás, az állami szuverenitás, a kultúra, a hagyományok, a történelem, valamint a nyelv tiszteletben tartása alapján. Oroszország, amely 1996. február 28-án csatlakozott az ET-hez, idén szeptember 16. óta már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kivonta magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15. után hozott ítéleteit.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Orosz Állami Duma

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.