Gulyás Gergely: az Európai Uniónak nincs alternatívája
Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, Szekszárdon. Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen hozzátette: ez nem az EU-nak a magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt van így, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része és a közös piac a magyar gazdaság számára számára nélkülözhetetlen.
A világgazdasági versenyben az európai országok együttműködés nélkül rosszabb esélyekkel vennének részt
– mondta. Azt is megjegyezte: az ország hosszú ideig nagyon jól meglenne európai uniós pénzek nélkül is, tévedés, hogy ezen múlik az ország boldogulása, "de a célunk az, hogy minden uniós forrást megszerezzünk". A V4-ek együttműködésére vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette: Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra.
Ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amelyet jó távol akarunk tartani magunktól
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a lengyelekkel való együttműködés az Európai Unión belül jó, csak "kevésbé látványos". Gulyás Gergely azt mondta, Szlovákia és Lengyelország is választás előtt áll.
A helyzet nem olyan jó, mint néhány évvel ezelőtt volt, de a ha két országban lezajlik a választás és ha a háborúnak vége lesz, az önmagában is javítani fogja a V4-ek együttműködését
– mondta. További kérdésre válaszolva közölte: az energiaárak emelkedése mindenre kihat, és Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé.
A földgázt 85 százalékban ma is Oroszországból kapjuk és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány. Az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami "az egekben van", ezért az infláció is nagyobb
– tette hozzá. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit "sikerült valamelyest megfordítani".
A Paks2 építésére vonatkozó kérdésre kijelentette: ha jövőre sikerül elkezdeni az építkezést, akkor az atomerőmű "reálisan 2032 táján működni tud". Aláhúzta, hogy Magyarország nem fogad el Oroszország elleni, nukleáris energiára vonatkozó uniós szankciót. Nehézség, hogy a beszállítók között lévő amerikai és német cégek továbbra is szeretnének részt venni a paksi bővítésben, de ehhez az adott állam engedélye kell. Meglátjuk, hogy a Siemens megkapja-e ezt – jegyezte meg. Gulyás Gergely egy másik kérdésre reagálva azt is közölte, hogy a Siemens "nem nélkülözhetetlen"; három-négy nyugat-európai cég is át tudja venni a szerepét.
Az oktatást érintő kérdésre úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. Hozzátette: a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy "2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni".
Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet
– mondta a miniszter, és kijelentette: a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket. A miniszter kitért arra is, hogy ha rendelkezésre állnak uniós források, jó esély van arra, hogy 2024-től a Modern városok programban folytatódjanak a leállított fejlesztések és újabbak is indulhatnak.
Kérdésre válaszolva közölte: ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út. Gulyás Gergely azt mondta, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor
