Pesti Srácok

Szabályozni szeretnék a pártokhoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását Németországban

Szabályozni szeretnék a pártokhoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását Németországban

Külön törvényben kell szabályozni Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pártjaihoz közel álló alapítványok költségvetési finanszírozását – döntött szerdán a szövetségi alkotmánybíróság.

A testület a legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz kötődő Desiderius Erasmus Alapítvány (DES) ügyében kimondta: megsértette a pártok esélyegyenlőségének elvét, hogy az alapítvány 2019-ben nem kapott költségvetési támogatást. Az ítélet szerint a pártokhoz közel álló alapítványok állami támogatásáról nem lehet évről évre külön, az államháztartásról szóló törvényben dönteni, hanem önálló jogszabállyal állandó rendszert kell felállítani.

– fejtették ki az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) állandó megfigyelése alatt álló AfD-hez közel álló alapítvány ügyében hozott ítéletben. A 2017-ben alapított DES egyszer sem kapott még állami támogatást, de az alkotmánybíróság csak a 2019-es és a 2022-es államháztartási törvényre vonatkozó indítványokat fogadta be, és a 2022-es évről külön eljárásban dönt majd.

PestiSracok facebook image

A Bundestag valamennyi pártjához kötődik egy-egy alapítvány: a CDU-hoz például a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a kormányzó szociáldemokratákhoz (SPD) a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) áll közel. Működésükre évente nagyjából 600 millió eurót fordítanak, a költségvetési támogatást a választási eredmény alapján osztják szét, a DES kizárásával. Az alapítványok nemcsak Németországban, hanem külföldön is tevékenykednek, együttvéve több mint kétezer embert foglalkoztatnak, és háromszáznál is több irodát, képviseletet tartanak fenn. Feladatuk az adott – német vagy külföldi – közösség, társadalom politikai képzése, a tehetségek támogatása és a Németországgal folytatott fejlesztési együttműködés ösztönzése.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.