Szijjártó Péter: Szerbia és Magyarország eddig is és a jövőben is segíti egymás energiabiztonságát
Az ukrajnai háborúnak az energiaellátás biztonságára drámai hatása volt, ám Magyarország és Szerbia a baráti, stratégiai együttműködés jegyében eddig is segítette egymás energiabiztonságát, és ez a jövőben is így lesz - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Belgrádban.
A háború drámai hatásai nagyon komoly károkat okoznak mindkét országnak, ezért mind Szerbia, mind Magyarország a mielőbbi békében érdekelt. Sajnáljuk, hogy a háború retorikája még mindig jóval hangosabb a béke retorikájánál, és sajnáljuk, hogy napjainkban is sok olyan döntés és nyilatkozat születik, amely a háború meghosszabbításának és esetleges eszkalációjának rizikóját hordozza" - húzta alá. Hozzátette: a háborúnak az egyik drámai hatása az energiaellátási válságban öltött testet.
Szijjártó Péter és Dubravka Djedovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter megállapította, hogy Szerbia és Magyarország sikerrel vette az eddigi akadályokat, és ebben a háború és szankciók miatt kialakult rendkívül bizonytalan energiaellátási környezetben is biztosítani tudták saját energiaellátásukat.
Szijjártó Péter rámutatott: Szerbia tisztességes, megbízható és korrekt partnere volt Magyarországnak a földgáztranzit tekintetében, és Magyarország ennek köszönhetően a tavalyi évben 4,8 milliárd köbméter földgázt importált a Szerbián áthaladó Török Áramlat gázvezetéken keresztül, Magyarország pedig tavaly 300 millió köbméter gázt tárolt Szerbiának a hazai tárolóiban, és készen áll arra, hogy a tavaly megkötött megállapodást az idei évre is kiterjessze, és ha szükséges 500 millió köbméter gázt tároljon a saját tárolóiban.
A külgazdasági és külügyminiszter arra is rámutatott, hogy a hosszú távú földgázellátás biztonsága szempontjából a diverzifikáció, vagyis újabb források bevonása rendkívül fontos lenne. Ennek legreálisabb forgatókönyve az Azerbajdzsánból történő megnövekedett földgázszállítás lehetősége - magyarázta. A kétszeresére növekedő azeri kitermelésből származó földgáz szállítása és felhasználása érdekében azonban komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a térségben. A tárcavezető szerint ez vezetékek és interkonnektorok kiépítését jelenti a közeljövőben.
Szijjártó Péter örömének adott hangot, hogy Szerbia és Bulgária között hamarosan megépül egy ilyen összeköttetés. Azt is bejelentette, hogy Magyarország és Azerbajdzsán között előrehaladott tárgyalások zajlanak egy hosszú távú gázvásárlási megállapodás megkötéséről. Ennek a földgáznak a Magyarországra történő eljuttatását két útvonalon képzelik el: Törökországból Bulgárián át egyrészt Románián, másrészt Szerbián keresztül Magyarországra.
A miniszter arra is kitért, hogy menetrend szerint halad az a munka, amelynek nyomán 2028-ra a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitása megduplázódik. Ez pedig hozzá fog járulni mindkét ország villamosenergia-ellátásának a biztonságához, különös tekintettel arra, hogy 2030-as évek elején a tervek szerint a két új paksi atomerőművi blokk kereskedelmi alkalmazásba állítása is megtörténik.
Dubravka Djedovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Szerbia és Magyarország kiváló együttműködésről tett tanúbizonyságot a Balkáni Áramlat gázvezeték kiépítése során, amely ma garantálja a gázellátás biztonságát Szerbia és Magyarország számára. Szerbia számára nagyon fontos, hogy diverzifikálja az ellátási útvonalakat, ennek a jegyében zajlik a Bulgária és Szerbia közötti interkonnektor kiépítése, és ezáltal Szerbia még jelentősebb szerepet vállalhat tranzitországként.
MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
