Varga Judit: az Élysée-szerződés példájává vált az országok közötti együttműködéseknek
Az 1963-ban Németország és Franciaország között megkötött Élysée-szerződés példájává, öntőformájává vált az országok közötti együttműködéseknek – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter Az Élysée-szerződés hatvan év távlatából című konferencián, pénteken, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A miniszter kiemelte: a megállapodás rendkívül fontos szerepet töltött be a Franciaország és Németország közötti kiengesztelődésben, "egyúttal a hidegháború viharfellegei alá is sikerült vele becsempészni az együttműködés lehetőségének reményt keltő fénysugarát". Jelezte: ezzel azonban még nem rendeződött sem a megosztott Németország, sem a szétszakított Európa sorsa.
Ehhez további évekre és egy Helmut Kohl kancellárra volt szükség, aki – a magyarok ütötte résből – egy szélesre tárt kaput teremtett, amelyen először a németek, majd az európai népek is újra egymásra találhattak
– mondta. Varga Judit szerint az Élysée-szerződés hat évtizedes múltja jól mutatja, hogy az európai együttműködés alapja elsősorban a nemzetek közötti kooperáció.
Az európai integráció nemzetek közötti alapokról indult, ez garantálta sikerét és ennek kell meghatározónak lennie a jövőben is. Erős nemzetek erős Európájára van szükség
– fogalmazott. Hozzátette: az államok közötti rendszeres, magas szintű egyeztetések alapvetően segítik elő a koordinált és sikeres európai együttműködést, a nemzeti és a közös érdekek összhangjának megteremtését, és az is jól látható, hogy a kulturális és oktatási együttműködéseknek óriási jelentősége van az egymás megértése szempontjából. Hozzátette: amikor a ma fiatalsága egy nemzetközi, dinamikus környezetben tanulhat, szerezhet tapasztalatokat, az nemcsak a naprakész ismeretek elsajátításának egy módja, de egyben a nemzeti identitások megismerése és kölcsönös tisztelete szempontjából is meghatározó.
Varga Judit szerint az 1963. január 22-én, Franciaország és Németország között megkötött kontraktus jó példával járt elő a világ számára; a szerződés aláírását követően, már abban az évben számos olyan esemény történt a világban, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy a népek közötti megbékélés és világpolitikai együttműködés megvalósulhatott. Varga Judit kifejezte reményét, hogy a német–francia együttműködés, illetve tágabb értelemben az Európai Uniót alkotó nemzetek közötti együttműködés a jövőben is a stabil és virágzó Európa záloga lesz.
Az igazságügyi miniszter szólt az ukrajnai háborúról is
Mi, magyarok különösen vágyjuk a békét, hiszen a szomszédunkban háború dúl
– jelentette ki. Hozzátette: Kárpátalján egy 150 ezres magyar kisebbség él, és "Magyarország a nemzettársait féltő anyaországként" is tekint a háborúra.
Az őirántuk érzett felelősségből, illetve a konfliktusba való belesodródás veszélyének elkerülése okán nem engedélyezzük a hazánkon keresztül való fegyverszállítást Ukrajnába
– tette hozzá, kiemelve, hogy Magyarország mindent megtesz a háború okozta szenvedések enyhítése érdekében és történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Emlékeztetett rá: Magyarország álláspontja a háborúról a kezdetektől fogva világos.
A béke pártján állunk és azt valljuk, hogy a vitás kérdéseknek mindenképpen a tárgyalóasztalnál kell eldőlniük
– mondta, kiemelve, hogy a kormány minden rendelkezésére álló fórumon az azonnali tűzszünet megkötését és az azonnali béketárgyalásokat sürgeti.
Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet
– szögezte le. Varga Judit kifejezte reményét, hogy hamarosan lezárul a háború, "és ahogyan 60 évvel ezelőtt történelmi megbékélés tanúi lehettünk, talán a nem túl távoli jövőben létrejöhet egy olyan megállapodás, amely Európa keleti végének a békéjét is hosszú évtizedekre biztosítja".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
