Pesti Srácok

A montenegrói elnök feloszlatta a parlamentet

A montenegrói elnök feloszlatta a parlamentet

Feloszlatta a montenegrói parlamentet elnöki rendeletében Milo Djukanovic államfő csütörtökön – jelentette a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) az internetes oldalán.

A parlament feloszlatása azért volt indokolt, mert éjfélkor lejárt az a 90 napos határidő, amelyet Miodrag Lekic miniszterelnök-jelölt kapott arra, hogy új kormányt alakítson. Montenegrónak tavaly augusztus óta ügyvivő kormánya van, a képviselőház ugyanis nem szavazott bizalmat a Dritan Abazovic vezette kabinetnek. Az országot azonban azóta is ugyanaz a kormány irányítja. Milo Djukanovic államfő és a parlament többször is vitába keveredett az új kormány megalakítását illetően. Arról is lehetett hallani, hogy a köztársasági elnök rendelettel oszlatná fel a képviselőházat, amire a honatyák úgy reagáltak, hogy szűkítették az elnök jogköreit. Miodrag Lekic néhány nappal ezelőtt közölte a parlamenti pártok vezetőivel, hogy nincs meg a szükséges támogatottsága, így nem tud kormányt alakítani.

Montenegróban vasárnap tartanak elnökválasztást, ezért a hivatalban lévő államfőnek még jogában áll előrehozott választást kiírni a kialakult helyzet miatt. Milo Djukanovic korábban úgy nyilatkozott, előbb jogászaival egyeztet, hogy éljen-e ezzel a jogával. Az államfő végül a parlament feloszlatása mellett döntött, az alkotmány értelmében pedig ezt követően legalább 60, de legfeljebb 100 napon belül meg kell tartani az előrehozott parlamenti választást.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.