Pesti Srácok

Agrárminiszter: szociális intézkedés az árstop, nem piaci célokat szolgál

Agrárminiszter: szociális intézkedés az árstop, nem piaci célokat szolgál

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A miniszter az új támogatási rendszerről elmondta, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhet meg az egységes kérelmek benyújtása.

A napilap hétfői számában megjelent interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.

Nagy István elmondta azt is, hogy az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Kijelentette, hogy nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.

Leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.

PestiSracok facebook image

Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek.

- mondta.

Nagy István egyebek között szólt arról is, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP). A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.

A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottak, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzák el az új rendszert. Felkészítik a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.

- mondta Nagy István.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.