Pesti Srácok

Agrárminiszter: szociális intézkedés az árstop, nem piaci célokat szolgál

Agrárminiszter: szociális intézkedés az árstop, nem piaci célokat szolgál

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A miniszter az új támogatási rendszerről elmondta, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhet meg az egységes kérelmek benyújtása.

A napilap hétfői számában megjelent interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.

Nagy István elmondta azt is, hogy az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Kijelentette, hogy nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.

Leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.

PestiSracok facebook image

Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek.

- mondta.

Nagy István egyebek között szólt arról is, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP). A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.

A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottak, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzák el az új rendszert. Felkészítik a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.

- mondta Nagy István.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.