Pesti Srácok

Emmanuel Macron nem tervezi sem a kormány átalakítását, sem a nemzetgyűlés feloszlatását a nyugdíjreform elleni tiltakozások miatt

Emmanuel Macron nem tervezi sem a kormány átalakítását, sem a nemzetgyűlés feloszlatását a nyugdíjreform elleni tiltakozások miatt

Emmanuel Macron francia államfő nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta kedden a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

Elbukott a bizalmatlansági indítvány

PestiSracok facebook image

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból (és antifákból) álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek, és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Üzemanyaghiány is volt

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.