Kutatótársaival Karikó Katalin vehette át a Meyenburg-díjat
Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat - tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t. Az 1981-ben alapított Meyenburg-díjat a Meyenburg Alapítvány ítéli oda a rákkutatásban elért kiemelkedő eredményekért a heidelbergi Német Rákkutató Központ (Deutschen Krebsforschungszentrum - DKFZ) javaslata alapján.
A DKFZ közleménye szerint valószínűleg aligha van olyan tudós a világon, aki olyan nagy szakértelemmel rendelkezik a rák immunterápiája terén, mint Özlem Türeci és Ugur Sahin. Mindketten úttörők az mRNS-alapú rák elleni vakcinák területén. Ezt a technológiát viszont csak Karikó Katalin alapvető munkája tette lehetővé.
A rák elleni vakcinafejlesztés egészen más kihívást jelent, mint egy vírusellenes védőoltás.
A vírusok alapvetően idegenek az emberi immunrendszer számára. A normális sejtekből keletkező daganatos sejtek azonban csak néhány rákra utaló jellemzőt hordoznak, amelyek lehetővé teszik az immunrendszer számára, hogy megkülönböztesse őket az egészséges sejtektől. Özlem Türecinek és Ugur Sahinnak több évtizedes kutatómunkája során sikerült azonosítani ilyen, az immunrendszer aktiválására is alkalmas jellemzőket.
Az mRNS-alapú rák elleni vakcinák koncepciója szerint a hírvivő RNS-molekulákkal (mRNS) ráveszik a szervezetet arra, hogy maga állítsa elő a daganatfehérjéket, amelyek a rák elleni küzdelemre serkentik az immunrendszert. Ennek a megközelítésnek az a nagy előnye, hogy viszonylag egyszerűen és gyorsan előállíthatóak vele akár erősen individualizált tumorvakcinák is. Ehhez először az egyes betegek daganatos genomjában keresik azokat a mutációkat, amelyek megkülönböztetik a rákos sejteket az egészséges sejtektől, és amelyek a terápiás vakcinázás lehetséges célpontjai. A mutáns fehérjék építési utasításait hordozó mRNS-molekulákat laboratóriumban egyedi terápiás rákvakcinaként lehet előállítani.
A koncepció megvalósításának alapvető nehézsége azonban az, hogy az emberi immunrendszer elpusztítja a kívülről a szervezetbe kerülő mRNS-molekulákat. Ezt az eleinte leküzdhetetlennek tűnő akadályt csak Karikó Katalin felfedezésével sikerült áthidalni: rájött, hogy az RNS négy építőköve közül az egyiket egy kémiailag rokon molekulára cserélve nagymértékben csökkenti az mRNS-re adott immunválasz. A biokémikus ezzel megnyitotta az utat az mRNS-technológia orvosi alkalmazásai előtt.
Időközben már több, különböző ráktípusok elleni mRNS-vakcina klinikai tesztelése zajlik részben úgynevezett checkpoint inhibitorokkal - olyan hatóanyagokkal, amelyek hozzájárulnak a daganatokkal szembeni megfelelő immunválasz kialakuláshoz - kombinálva. A személyre szabott rák elleni vakcinákat, amelyek a beteg egyedi tumorjellemzői ellen immunizálnak, szintén már előrehaladott vizsgálatokban tesztelik - hasnyálmirigyrák, melanoma, valamint vastagbélrák esetében - áll a közleményben.
Forrás és kép: MTI
