Orbán Viktor: hiába egyre véresebb a háború, nem nő a béke mellett érvelő európai vezetők száma
A magyar békepárti javaslat a tűzszünetről szól - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországon természetesnek tűnik, hogy ha egy háború egyre véresebb és brutálisabb, és az áldozatok száma mindkét oldalról már jóval százezer fölött van, az megtorpanásra kényszerítené az embereket, és akik a háborút kívülről támogatták eddig, azok is inkább a béke felé mozdulnának el. Azonban nem így van, a háború helyett a béke mellé álló országok és vezetők száma egyáltalán nem növekedett,
hiába egyre brutálisabb a háború, hiába egyre véresebb, mégis a tűzszünet és a béke mellett érvelő európai vezetők száma nem nő
- jelentette ki a kormányfő. Kitért arra: az európai emberek azért elindultak a béke irányába, azonban a vezetőket ez még nem érte el, tehát egyelőre Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel, "és egyre durvább eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére". Azt mondta: "közel vagyunk hozzá", hogy elfogadott kérdéssé váljon az európai vezetők közötti beszélgetésben, hogy valamilyen békefenntartó típusú csapatokat küldhetnek-e az Európai Unió tagállamai; "közel vagyunk ehhez a korábban átléphetetlennek hitt határhoz".
Orbán Viktor kifejtette: "miután a háború a szomszédunkban van", a magyar emberekre nézve a konfliktus aggasztó és veszélyes, "veszélyben van a biztonságunk".
Miután egyre újabb és nagyobb teljesítményű pusztító eszközök bevetéséről hoznak döntéseket, és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, ezért meggyőződése, hogy a világháború veszélye "nem irodalmi túlzás"
- mondta a miniszterelnök. Hozzátette: amikor azt mondják európai és amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, akkor ez első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnik, de ez "reális veszély ebben a pillanatban".
Mindennaposak a direkt és indirekt zsarolások
A kormányfő elmondta: mindenki érzi, hogy ez a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet, és őt is elérheti. A nyugat-európai háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú, "a nyugatiak azt állítják, hogy azért kell ezt a háborút, illetve Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog" - fogalmazott. Hangsúlyozta:
Magyarország szerint viszont erkölcsi alapon a béke mellett kell állást foglalni, és a világ inkább a magyar állásponton van. Magyarország a globális többséghez tartozik: Európában kisebbségben van a véleménye, de a világban a többséghez tartozik
- jelentette ki.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a direkt és indirekt nyomások, zsarolások mindennaposak, "bele akarnak bennünket préselni ebbe a háborúba". Ugyanakkor ez egy olyan súlyú ügy, amelyben nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet. Azt a kérdést, hogy "Magyarország részt vegyen-e, és ha igen, milyen formában a háborúban vagy ki akarjon maradni", csak egyetlen helyen dönthetik el megkérdőjelezhetetlenül, és ez a magyar parlament - emelte ki. Hangsúlyozta:
ezért van jelentősége annak, hogy pénteken a parlament határozatot fogad el, amelyben kitart a béke álláspontja mellett és tűzszünetet követel. A magyar álláspont nem arról szól, hogy milyen békeszerződést kell kötni a tárgyalások végén, a mi álláspontunk az, hogy legyen tűzszünet
- jelentette ki. Azt mondta, oda kellene eljutni, hogy legyen tűzszünet, és akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalások kereteit. A miniszterelnök azt is kiemelte: a baloldal továbbra is háborúpárti.
Legyen tartós béke
Úgy fogalmazott: a parlament békepárti javaslatának vitája jó alkalom lehetett volna a baloldal számára, hogy egy értelmes vita után a nemzeti egység érdekében feladja háborúpárti álláspontját, és csatlakozzon a kormánypártok által képviselt béketáborhoz. "Ezt arcvesztés nélkül is megtehették volna" - fűzte hozzá.
Mi felkínáltuk az alkalmat a baloldalnak, hogy a háborúpárti álláspontból átjöjjön a békepárti állásponthoz, hogy átálljanak a nemzeti érdek oldalára
- mondta a kormányfő, hozzátéve: ennek jeleit nem látta. Megjegyezte: "meglátjuk, hogyan szavaznak". Kitért arra is:
volt egy-két ország az első pillanatban - az amerikaiak egyébként ide tartoznak -, akik pontosan tudták, hogy mit csinálnak, és bátran, büszkén, a saját érdekeiket felmérve álltak bele ebbe a háborúba. De voltak olyanok is, amelyek sodródó országok voltak ebben a konfliktusban. Ma több olyan ország van, melyik nem akart ott lenni, ahol most van
- fogalmazott.
Két dolgot várunk az Európai Uniótól; az első, hogy legyen tartós béke - mondta, hangsúlyozva: az uniónak a békét kell szolgálnia, azonban az unió egy háborúpárti intézményrendszerré vált. A másik dolog, amit várunk az EU-tól, hogy az elért jólétet őrizze meg, ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot - mutatott rá Orbán Viktor. Kiemelte:
nemcsak az történik, hogy egy-egy ország akarata ellenére belesodródott a háborúba, hanem az egész Európai Unió létezése, értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében, mert a két célt, amiért működtetik, feladta.
Egyre több olyan hang jön majd a tagállamokból, amelyek a háború melletti álláspontok érzelmi, erkölcsi, pénzügyi kimerüléséről szólnak, mert mindenki érzi, hogyha az Európába vetett közös bizalom tovább gyengül, annak a háborútól függetlenül messze ható következményei lehetnek - mondta.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
