Pesti Srácok

Perújrafelvételt rendeltek el a világ legrégebbi halálraítéltje ügyében

Perújrafelvételt rendeltek el a világ legrégebbi halálraítéltje ügyében

Egy tokiói bíróság perújrafelvételt rendelt el egy 87 éves férfi, a világ legrégebben halálra ítélt személye ügyében. Hakamada Ivaót, egy miszót (szójababpasztát) gyártó üzem dolgozóját, volt bokszolót négy ember – munkaadója és annak három családtagja – 1966-ban történt megöléséért ítélték halálra. Az áldozatokat halálra késelték, kirabolták, sizuokai házukat felgyújtották. Hetekig tartó vallatás után Hakamada beismerte bűnösségét, de vallomását később visszavonta és mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Csaknem fél évszázadot töltött rács mögött, mielőtt 2014-ben szabadlábra helyezte egy bíróság, amelynek kétségei támadtak a férfi bűnösségét alátámasztó egyetlen bizonyíték, a DNS-tesztek hitelességét illetően. Hakamada azóta szabadlábon várt ügyének rendeződésére.

A vádirat jórészt olyan véres ruhadarabokra támaszkodott, amelyek egy évvel a bűncselekmény után kerültek elő, feltűnően élénk vérfoltokkal. A perújrafelvételt hétfőn elrendelő tokiói felsőbíróság hangsúlyozta, hogy a vérfoltos ruházaton kívül nincs semmi, ami Hakamada bűnösségét bizonyítaná, "ezért jogos kételyek fűződnek a bűnösségéhez". A per egyik fő kérdése, hogy a ruhadarabokon talált vérfoltok megőrizhették-e élénkvörös színüket, miután több mint egy évig áztak egy szójaszószos tartályban. A felsőbíróság most egyetértett a védelemmel abban, hogy nem. Ráadásul Hakamada támogatói, köztük a most 90 éves nővére, Hideko szerint a ruhák mérete nem egyezett a vádlottéval. A perújrafelvétel évekig is eltarthat, ha az ügyészség fellebbez a legfelsőbb bíróságon. A Japán Ügyvédi Kamara felszólította az ügyészeket, hogy a fellebbezési lehetőséget mellőzve haladéktalanul kezdje meg az új eljárást.

Üdvözölte a hétfői döntést az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet is, amely szerint az egykori beismerő vallomást erővel csikarták ki, a bűnösséget bizonyítani látszó bűnjelekhez pedig komoly kételyek fűződnek.

Forrás: MTI; Fotó: ndtv.com

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.