Szijjártó Péter a "horvát Kálmán Olgával" beszélgetett (Videó!)
Életeket mentene az ukrajnai béke, ezért tűzszünetet és a béketárgyalások azonnali megkezdését szorgalmazza a magyar kormány – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az N1 horvát hírtelevízió műsorában. Szijjártó Péter az interjúban úgy fogalmazott: a nemzetközi közösség legfontosabb feladata jelenleg az életmentés lenne.
A miniszter az Európai Unió többi részétől eltérő magyar álláspontot azzal indokolta, hogy Ukrajnában jelentős, 150 ezer fős magyar közösség él, amelynek tagjait erősen toborozzák az ukrán hadseregbe. Nem a dánok, hanem a magyarok fognak meghalni ebben a háborúban – mondta. Közölte: Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel, mert a béke az egyetlen módja annak, hogy életeket menthessenek. Reményét fejezte ki, hogy az európai és a transzatlanti közösség tagjai elfoglalják a magyar álláspontot, mert szerinte a háború retorikája most sokkal hangosabb és erősebb, mint a békeretorika ezen a féltekén. Szijjártó Péter szerint mivel Magyarország nem részese a konfliktusnak, nem a magyar kormány dolga megmondani, mi lesz a tűzszünet után. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a területi integritást és a szuverenitást – jegyezte meg, hozzátéve: az is egyértelmű, hogy ki támadt meg kit, Magyarország elítéli Oroszországot a háború miatt. Arra a felvetésre, hogy a háború vége Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, Szijjártó Péter úgy reagált, hogy egyértelműen két fél van a háborúban, és reméli, hogy mindketten tárgyalni fognak, mert mindketten fenntartható békét akarnak elérni. A miniszter arról is beszélt, hogy ha kiéleződik egy háború, akkor az eszkaláció nem több ezer kilométerrel arrébb, hanem a szomszédos régiókkal fog megtörténni.
Magyarország azonban nem kíván részt venni a háborúban
– mondta. Arra a kérdésre, hogy mi lett volna ma Ukrajnával, ha a Nyugat nem küld fegyvereket, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy sokkal többnek tartja azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha nem indul háború, mert ezt a háborút el kellett volna kerülni. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor ellátogat-e Kijevbe, a magyar diplomácia vezetője elmondta: meghívást kaptak, most pedig tisztázni kell a látogatás előkészítésével kapcsolatos technikai részleteket. Amint látják, hogy minden előfeltétel teljesül, megtörténhet a látogatás. A miniszter elkeserítő helyzetnek minősítette a Magyarország és az Európai Unió között folyamatban lévő tárgyalásokat az uniós forrásokról. Szijjártó Péter szerint a források befagyasztása a magyar költségvetés szempontjából nem probléma, amit a tavalyi közel ötszázalékos gazdasági növekedéssel és a nagyszámú beruházással magyarázott. Elmondta: az uniós források esetében elvi kérdés, mert nem humanitárius adományokról van szó, hanem sokkal inkább az európaiak, köztük a magyarok teljesítményéről.
Elfogadhatatlan, hogy az európai pénz egy részét nem Magyarországnak adják, hanem politikai okokból visszautasítják
– mondta. A miniszter a konfliktus okát abban látta, hogy Brüsszelnek nem tetszik, ahogy a magyar kormány irányítja az országot, hogy ellenzi a föderalizmust és kiáll a nemzeti hatalmak mellett.
Jobboldali, hazafias, keresztény kormány vagyunk, amely teljesen szembemegy a mainstreammel, és ezt Brüsszel nem tudja megemészteni
- mondta.
Azt akarják, hogy elbukjunk. Ezt akarták a legutóbbi választások során is
- hangsúlyozta, jelezve, hogy szerinte a sajtó és az igazságszolgáltatás szabadsága biztosított Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrég kiderült, hogy több tízmillió dollárnyi külföldi pénzzel támogatták az egységes ellenzéket, de ennek ellenére a Fidesz-KDNP legyőzte őket - 55 százalék a 35 százalék ellenében. Megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, és azt az Országgyűlés is ratifikálja. Az ezzel kapcsolatos javaslatot már benyújtották a parlamentnek, és a kormányfő a kormányfrakciókat is kérte, hogy támogassák ezt a javaslatot. Arra a kérdésre, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak nyújtott Magyarország nagy támogatása stabilizáló hatással van-e a térségre, a külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország nagyon jó, stratégiai, baráti kapcsolatot ápol Szerbiával, és elengedhetetlennek tartja a Nyugat-Balkán stabilitását, ezért támogatja például az EU-bővítési folyamat felgyorsítását. Hozzátette: a stabilitás fontos szempontja a gazdasági stabilitás is, ezért is írtak ki pályázatot a Szerb Köztársaság kis- és középvállalkozásai számára.
A boszniai Szerb Köztársaság nagy támogatása stabilizáló hatással van a térségre
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter arról is beszélt: Horvátországgal ellentétben Ukrajna szomszédos országa vagyunk. Úgy fogalmazott: a szomszédos ország miatt olyan helyzetbe kerülsz, hogy a háború következményei súlyosak és azonnaliak.
Sajnos a mi álláspontunkat Európában nem tartják tiszteletben, bár történelmünkben a legnagyobb humanitárius műveletet hajtjuk végre, bár a hatások súlyosak és egy dolgot ne felejtsenek el. Ha a háború fokozódik, akkor az nem több ezer kilométerrel távolabb történik. Az eszkaláció a szomszédos régiókkal kezdődik, és nem akarunk részt venni ebben a háborúban.
- húzta alá. Hozzátette: "ha megnézzük a háborúk történetét, hogyan állították meg ezeket a háborúkat? Párbeszéddel, béketárgyalásokkal. És ha nem beszélnek egymással, ha nincsenek nyitva a kommunikációs csatornák, nincs remény a békére. Tényleg azt akarjuk, hogy ez a helyzet még a béke reményét is elveszítse?" – vetette fel kérdésként.
A tárcavezető szavai szerint
ezt a háborút el kellett volna kerülni. Van egy mondás, hogy a háború mindig a diplomácia kudarca, és a béke mindig sikeres diplomácia.
Hozzátette:
Sajnáljuk, hogy nagyon elítéljük Oroszországot ezért a háborúért, reméltük, hogy ez soha nem fog megtörténni. Milyen egyéb diplomáciai okok vezettek ehhez a háborúhoz? Hagyjuk a történészekre, mert nekem, mint politikusnak, most az a legfontosabb, hogy békét érjünk el, és ne fejtsünk ki más kérdéseket. Mert miközben beszélünk, emberek halnak meg. És ahogy most itt beszélünk, magyarokat küldenek a frontvonalra. És ezért szeretnénk életeket menteni, még akkor is, ha ez sok entitás számára nem érthető. Természetesen mindenki életeket szeretne menteni, de még mindig világos, hogy ki kezdte, és kinek kell vállalnia a felelősséget az ötletekért, akik kezdték.
Kérdésre válaszolva a magyar költségvetés helyzetéről kifejtette: a befektetési és kiviteli rekordot is megdöntötte tavaly hazánk, "ami eddig rekordév volt". A teljes interjút megnézheti a YouTube- csatornán, ide kattintva.
