Pesti Srácok

Angela Merkel megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést

Angela Merkel megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést

Kormányfőként végzett munkájáért Angela Merkel volt kancellár megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést. A szövetségi érdemrend különleges kivitelű nagykeresztjét Frank-Walter Steinmeier államfő adta át neki hétfőn, Berlinben. A közjó érdekében végzett kiemelkedő személyes teljesítmények elismerésére 1951-ben alapított állami kitüntetés legmagasabb fokozatát Angela Merkel előtt csak ketten kapták meg, két kancellár: Konrad Adenauer, a második világháború utáni Németország első kormányfője, és Helmut Kohl, aki 16 évig vezette az országot, éppen úgy, mint Angela Merkel.

Frank-Walter Steinmeier a hivatalában, a Bellevue-palotában tartott szűk körű ünnepségen – amelyen részt vett a Merkel-kormányok több tagja, köztük Olaf Scholz jelenlegi kancellár, korábbi pénzügyminiszter és alkancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi védelmi, munkaügyi és családügyi miniszter – kiemelte, hogy a kitüntetett politikai munkásságának alapvető jellemzője volt a kötelességtudat és a visszafogottság, nagy önfegyelemmel és "szinte korlátlan teherbírással" dolgozott, és soha nem állította a középpontba magát, mindig is idegen volt tőle a hiúság, a "pózolás". A szövetségi elnök – aki két Merkel-kormányban is dolgozott miniszterként, és két évig alkancellár is volt – kifejtette, hogy egykori felettese "pragmatikus és okos" politikus volt, aki ebben a férfiak és nyugatnémetek által uralt szakmában nőként, keletnémetként és kapcsolatrendszer nélkül, kívülről érkezett természettudósként három kiemelkedő képessége révén tudott érvényesülni.

– mondta Steinmeier, aki szerint Merkel sikeresen kormányozta át Németországot a válságokon, "példátlan kihívások közepette segített országunknak újból gazdasági sikereket elérni". A volt kancellár ahhoz is hozzájárult, hogy természetessé váljék Németországban a nők döntéshozói pozícióba, akár a kormányfői tisztségbe választása is. Arról is szólt, hogy keletnémetként, az egykori NDK-ból érkezve "a demokrácia megerősítésére használta fel a diktatúrában szerzett tapasztalatait". Legfőbb erényei között említette a képességet az önkorrekcióra. Mint mondta, ez becsülendő, nagy érték, amellyel az autokratikus, tekintélyelvű rendszerek nem rendelkeznek.

PestiSracok facebook image

Angela Merkel 2021 decemberében, 16 év – több mint 5800 nap – kormányzás után vonult vissza, önként. Leendő távozását már 2018-ban bejelentette. Kormányfői munkássága idejére esett több nagy válság, köztük a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság, a 2015-ös európai migrációs válság és a 2020-ban kezdődött koronavírus-világjárvány első szakaszai.

Angela Merkel a kitüntetés átvétele után mondott rövid beszédében kiemelte, hogy a politikában töltött több mint három évtized alatt "sok nagyon-nagyon jó tapasztalatot" szerzett. Mint mondta, a politikát gyakran hasonlítják "kígyófészekhez", és ezt a világot nem is bírta volna elviselni, ha nem lenne egy "másik oldala" is, amelyet a barátság, az összetartás, a hűség és az öröm fogalmaival lehet jellemezni.

Merkel munkásságának elismerését a legmagasabb állami kitüntetéssel vegyesen fogadták a német politikában, így pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) is. Bírálta az államfő döntését mások mellett Carsten Linnemann, a CDU alelnöke, aki az ntv hírtelevíziónak azt mondta: a volt kancellár "nagy érdemeket szerzett, különösen nemzetközi szinten", de "hibákat is elkövetett, méghozzá égbekiáltó hibákat". Úgy vélte, ilyen hiba volt a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után elhatározott úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely az atomerőművekre alapozott energiatermelésnek a napokban befejezett felszámolását jelenti. Bírálta a volt kancellár kitüntetését a CDU körüli értelmiség egyik befolyásos alakja, Andreas Rödder történész is, aki a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszakban komoly hiba volt továbbra is megbízni Vlagyimir Putyin orosz elnökben, miközben már minden jel világosan arra utalt, hogy nem lenne szabad ezt tenni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.