Pesti Srácok

Angela Merkel megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést

Angela Merkel megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést

Kormányfőként végzett munkájáért Angela Merkel volt kancellár megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést. A szövetségi érdemrend különleges kivitelű nagykeresztjét Frank-Walter Steinmeier államfő adta át neki hétfőn, Berlinben. A közjó érdekében végzett kiemelkedő személyes teljesítmények elismerésére 1951-ben alapított állami kitüntetés legmagasabb fokozatát Angela Merkel előtt csak ketten kapták meg, két kancellár: Konrad Adenauer, a második világháború utáni Németország első kormányfője, és Helmut Kohl, aki 16 évig vezette az országot, éppen úgy, mint Angela Merkel.

Frank-Walter Steinmeier a hivatalában, a Bellevue-palotában tartott szűk körű ünnepségen – amelyen részt vett a Merkel-kormányok több tagja, köztük Olaf Scholz jelenlegi kancellár, korábbi pénzügyminiszter és alkancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi védelmi, munkaügyi és családügyi miniszter – kiemelte, hogy a kitüntetett politikai munkásságának alapvető jellemzője volt a kötelességtudat és a visszafogottság, nagy önfegyelemmel és "szinte korlátlan teherbírással" dolgozott, és soha nem állította a középpontba magát, mindig is idegen volt tőle a hiúság, a "pózolás". A szövetségi elnök – aki két Merkel-kormányban is dolgozott miniszterként, és két évig alkancellár is volt – kifejtette, hogy egykori felettese "pragmatikus és okos" politikus volt, aki ebben a férfiak és nyugatnémetek által uralt szakmában nőként, keletnémetként és kapcsolatrendszer nélkül, kívülről érkezett természettudósként három kiemelkedő képessége révén tudott érvényesülni.

– mondta Steinmeier, aki szerint Merkel sikeresen kormányozta át Németországot a válságokon, "példátlan kihívások közepette segített országunknak újból gazdasági sikereket elérni". A volt kancellár ahhoz is hozzájárult, hogy természetessé váljék Németországban a nők döntéshozói pozícióba, akár a kormányfői tisztségbe választása is. Arról is szólt, hogy keletnémetként, az egykori NDK-ból érkezve "a demokrácia megerősítésére használta fel a diktatúrában szerzett tapasztalatait". Legfőbb erényei között említette a képességet az önkorrekcióra. Mint mondta, ez becsülendő, nagy érték, amellyel az autokratikus, tekintélyelvű rendszerek nem rendelkeznek.

PestiSracok facebook image

Angela Merkel 2021 decemberében, 16 év – több mint 5800 nap – kormányzás után vonult vissza, önként. Leendő távozását már 2018-ban bejelentette. Kormányfői munkássága idejére esett több nagy válság, köztük a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság, a 2015-ös európai migrációs válság és a 2020-ban kezdődött koronavírus-világjárvány első szakaszai.

Angela Merkel a kitüntetés átvétele után mondott rövid beszédében kiemelte, hogy a politikában töltött több mint három évtized alatt "sok nagyon-nagyon jó tapasztalatot" szerzett. Mint mondta, a politikát gyakran hasonlítják "kígyófészekhez", és ezt a világot nem is bírta volna elviselni, ha nem lenne egy "másik oldala" is, amelyet a barátság, az összetartás, a hűség és az öröm fogalmaival lehet jellemezni.

Merkel munkásságának elismerését a legmagasabb állami kitüntetéssel vegyesen fogadták a német politikában, így pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) is. Bírálta az államfő döntését mások mellett Carsten Linnemann, a CDU alelnöke, aki az ntv hírtelevíziónak azt mondta: a volt kancellár "nagy érdemeket szerzett, különösen nemzetközi szinten", de "hibákat is elkövetett, méghozzá égbekiáltó hibákat". Úgy vélte, ilyen hiba volt a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után elhatározott úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely az atomerőművekre alapozott energiatermelésnek a napokban befejezett felszámolását jelenti. Bírálta a volt kancellár kitüntetését a CDU körüli értelmiség egyik befolyásos alakja, Andreas Rödder történész is, aki a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszakban komoly hiba volt továbbra is megbízni Vlagyimir Putyin orosz elnökben, miközben már minden jel világosan arra utalt, hogy nem lenne szabad ezt tenni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)