Pesti Srácok

Csáky Csongor: a Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak

Csáky Csongor: a Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak

A Felvidékről kitelepítetteknek az volt az egyetlen nagy bűnük, hogy magyarok voltak, és nem tagadták meg önmagukat – jelentette ki Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen kedden.

A Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett rendezvényen a Rákóczi Szövetség elnöke felidézte: 1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön.

– hangsúlyozta Csáky Csongor. Rámutatott: a kitelepítések megkezdése után alig maradt olyan magyar család az akkori Csehszlovákiában, amely ne lett volna érintve, aki ne veszítette volna el valakijét. Hozzáfűzte: alig tért magához a második világháború nagy világégése után egy-egy közösség, azoknak, akik magyarul beszéltek és imádkoztak, mindjárt érezniük kellett, hogy nemkívánatos személyek az új csehszlovák államban, idegenek, jogfosztott páriák lettek. A Rákóczi Szövetség elnöke az 1945-ös kassai kormányprogram részét alkotó beneši dekrétumokról szólva rámutatott: azok megpecsételték a magyarok és a németek sorsát az újonnan létrejövő Csehszlovákiában, és a magyarok osztályrészéül kollektíven a jogfosztottságot, a hontalanságot és a kiszolgáltatottságot juttatták. Kijelentette: az akkor kitelepítettek közül ma már csak azok vannak velünk, akik gyermekként élték meg a kitelepítést, ők azok, akik soha nem kaptak még csak jelképes jóvátételt sem, azok, akiktől nem kértek bocsánatot. Leszögezte: emlékezni és emlékeztetni kötelesség, mert a közösség emlékezete meghatározza a jövőt, és "tartozunk a kitelepített magyaroknak emlékük megőrzésével".

PestiSracok facebook image

– zárta beszédét Csáky Csongor.

Hájos Zoltán, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahely polgármestere a rendezvényen ugyancsak felidézte a kitelepítések idején történteket, majd elmondta: idén márciusban a szlovák törvényhozásban egy olyan javaslatot nyújtottak be, amelyben azt indítványozták, hogy április 12-ét nyilvánítsák az igazságtalanul kitelepítettek emléknapjának, de a szlovák képviselők úgy döntöttek, hogy a javaslatot meg sem tárgyalják. Hozzátette: bízik benne, hogy a jövőben megtörténhet a szlovák–magyar megbékélés, de a kitelepítettektől és a Csehországba deportáltaktól való bocsánatkérés nélkül ez nem jöhet létre.

Forrás: MTI; Fotó: kulhonimagyarok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.