Pesti Srácok

Elhunyt a nürnbergi per utolsó ügyésze

Elhunyt a nürnbergi per utolsó ügyésze

Elhunyt a náci háborús bűnösöket felelősségre vonó nürnbergi per utolsóként életben maradt ügyésze. Benjamin Berell Ferencz 103 éves volt, álmában érte a halál péntek este egy floridai intézetben – közölte fia, Donald Ferencz.

Benjamin Berell Ferencz ortodox zsidó szülők gyermekeként született Erdélyben 1920-ban. Tíz hónapos volt, amikor családja az Egyesült Államokba emigrált az egyre erősödő antiszemitizmus elől. A Harvardon jogot végzett, majd önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, ott volt több koncentrációs tábor felszabadításánál. Ferencz 27 évesen, tárgyalási tapasztalat nélkül lett az 1947-es Einsatzgruppen-per főügyésze, amelyben 22 volt SS-parancsnokot vádoltak több mint egymillió zsidó meggyilkolásával a megszállt Kelet-Európában.

Miután lezajlott a fő háborús bűnösök pere a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt, az Egyesült Államok egy sor további nürnbergi pert is lefolytatott a háborús bűnösökkel szemben. A nürnbergi amerikai katonai törvényszék előtt folytatott kilencedik per az Einsatzgruppen (mozgó kivégzőosztagok) tagjaival foglalkozott, akiknek a feladata a zsidók és más személyek kivégzése volt a keleti front mögött. A per során tizennégy halálos és öt életfogytiglani ítélet született. A nürnbergi perek után Ferencz egy zsidó jótékonysági konzorciumnak dolgozott, amely segített a holokauszt túlélőinek visszaszerezni a nácik által ellopott ingatlanokat, otthonokat, üzleteket, műalkotásokat, zsidó vallási tárgyakat.

Benjamin Berell Ferencz élete hátralevő részében egy olyan nemzetközi bíróság létrehozását szorgalmazta, amely vádat emelhet háborús bűnökért bármely kormány vezetői ellen. Álma 2002-ben megvalósult a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság megalapításával.

PestiSracok facebook image

– mondta Sara Bloomfield, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának igazgatója.

Forrás: MTI; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.