Magyarellenes rigmusokat kiabáltak a románok Novák Katalin nagykárolyi látogatásán
Magyarellenes kiabálással fogadta több tucat román tüntető Novák Katalint szerdán, Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán.
Az Agerpres román állami hírügynökség beszámolója szerint a román trikolórral felszerelkezett tiltakozók kifütyülték a magyar közméltóságot. A tüntetők „Itt Románia van, itt van a mi hazánk”, „Egyvalami örök: Erdély Román föld” feliratú molinókat feszítettek ki. Amikor Novák Katalin megérkezett a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz, a tiltakozók csoportja „Románia, Románia!” kiáltásba kezdett, illetve azt is hangoztatták, hogy „Éljen, éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld” – számolt be az eseményről a Krónika. Eközben a hangszórókból magyar dalok szóltak, például a Tavaszi szél vizet áraszt című. Az Agerpres szerint a több városból érkezett tüntetők azt nyilatkozták a helyszínen lévő újságíróknak: zavarja őket, hogy Magyarország államfője nem hivatalosan érkezett Romániába, illetve az is, hogy „túl sok magyar személyiség” kap szobrot Nagykárolyban.
Amint arról a Krónika beszámolt, tiltakozó akciót harangozott be szerdára Nagykárolyban a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet abból az alkalomból, hogy Novák Katalin köztársasági elnök részvételével Kölcsey-szobrot avattak a partiumi városban. Mihai Târnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja szervezet vezetője, az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalásában, betonkeresztekkel történt „teleplántálásában” oroszlánrészt vállalt brassói aktivista közösségi oldalán harangozta be, hogy a Szatmár megyei városba utazik a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából. A vadnacionalista mozgalmár több posztot is szentelt Novák Katalin látogatásának, amelyekben azzal vádolja a magyar államfőt, hogy Kölcsey szobrának felavatásával „megsérti a románokat”.
Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival
– olvasható Mihai Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben. A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kért „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazott a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője.
Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihai Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Egyvalami örök: Erdély román föld”. A molinó Nagykárolyban is látható volt, ahol ezúttal több tucat „nemzetféltő” is csatlakozott Târnoveanuhoz, hogy megzavarják Novák Katalin köztársasági elnök látogatását, illetve az ünnepélyes szoboravatást. A helyi román sajtó beszámolója szerint a hangulat már jóval a magyar államfő megérkezése előtt feszült volt. A rendvédelmi szervek nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, tárgyalásokba bocsátkoztak a tiltakozókkal, majd úgy döntöttek, hogy biztonsági kordont állítanak fel.
A Nagykárolyban felavatandó alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el a Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.
Forrás: Krónika; Fotó: Facebook (átlagos román nacionalisták)
