Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023. április 20. 11:18
Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

Németország lakosságának 18,4 százalékát teszik ki a bevándorlók - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában. A hivatal adatai szerint 2022-ben 15,3 millió olyan ember élt az országban, aki bevándorlóként érkezett az 1950-ben kezdődött időszakban. Ez a 83,1 milliós lakosság 18,4 százaléka.

További 4,9 millió ember - a lakosság 5,9 százaléka - bevándorlók gyermekeként született már Németországban, 3,9 millió ember - a lakosság 4,6 százaléka - pedig olyan németországi családban született, amelyben az egyik szülő bevándorló. Őket nevezik a bevándorlók második nemzedékének. Az első és a második nemzedék - vagyis a bevándorlók és Németországban született gyermekeik - együttvéve a lakosság 24,3 százalékát teszi ki, arányuk 1,3 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi 23 százalékhoz képest.

A 15,3 millió első generációs bevándorló 40 százaléka - 6,1 millió fő - 2013 óta érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat a Szíriából, a Romániából és a Lengyelországból érkezettek alkotják 16 százalékos, 7 százalékos, illetve 6 százalékos aránnyal. A negyedik helyen az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából származók csoportja áll 5 százalékos részaránnyal.

A 2013 óta érkezett bevándorlók átlagéletkora 29,9 év, jóval fiatalabbak, mint a lakosság 47 éves átlagéletkorú nem bevándorló része. Többségük, 53 százalékuk férfi. A bevándorlásra késztető okok között a leggyakoribb a menedékjog megszerzése 27,9 százalékos aránnyal, utána a munkavállalás (24,2 százalék), a családegyesítés (23,9 százalék) és a tanulás, képzés, továbbképzés (8,2 százalék) következik.

PestiSracok facebook image

A Destatis egy másik módszertant is használ a lakosság külföldi származású részének számbavételére. Ennek központi fogalma a migrációs háttér. A statisztikai hivatal azokat az embereket sorolja a migrációs hátterűek közé, akiknek legalább egy szülője nem német állampolgárként jött világra. Tavaly 23,8 millió ember, a lakosság 28,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ez 1,2 százalékpontos növekedés a 2021-es - 22,6 millió embert jelentő - 27,5 százalékhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége, 12,2 millió embert jelentő 54 százaléka német állampolgárként született - áll a Destatis jelentésében.

MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio

Kapcsolódó témák
migráció bevándorlás németország
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.