Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

PPestiSrácok.hu Forró drót 2023. április 20. 11:18
Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

Németország lakosságának 18,4 százalékát teszik ki a bevándorlók - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában. A hivatal adatai szerint 2022-ben 15,3 millió olyan ember élt az országban, aki bevándorlóként érkezett az 1950-ben kezdődött időszakban. Ez a 83,1 milliós lakosság 18,4 százaléka.

További 4,9 millió ember - a lakosság 5,9 százaléka - bevándorlók gyermekeként született már Németországban, 3,9 millió ember - a lakosság 4,6 százaléka - pedig olyan németországi családban született, amelyben az egyik szülő bevándorló. Őket nevezik a bevándorlók második nemzedékének. Az első és a második nemzedék - vagyis a bevándorlók és Németországban született gyermekeik - együttvéve a lakosság 24,3 százalékát teszi ki, arányuk 1,3 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi 23 százalékhoz képest.

A 15,3 millió első generációs bevándorló 40 százaléka - 6,1 millió fő - 2013 óta érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat a Szíriából, a Romániából és a Lengyelországból érkezettek alkotják 16 százalékos, 7 százalékos, illetve 6 százalékos aránnyal. A negyedik helyen az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából származók csoportja áll 5 százalékos részaránnyal.

A 2013 óta érkezett bevándorlók átlagéletkora 29,9 év, jóval fiatalabbak, mint a lakosság 47 éves átlagéletkorú nem bevándorló része. Többségük, 53 százalékuk férfi. A bevándorlásra késztető okok között a leggyakoribb a menedékjog megszerzése 27,9 százalékos aránnyal, utána a munkavállalás (24,2 százalék), a családegyesítés (23,9 százalék) és a tanulás, képzés, továbbképzés (8,2 százalék) következik.

PestiSracok facebook image

A Destatis egy másik módszertant is használ a lakosság külföldi származású részének számbavételére. Ennek központi fogalma a migrációs háttér. A statisztikai hivatal azokat az embereket sorolja a migrációs hátterűek közé, akiknek legalább egy szülője nem német állampolgárként jött világra. Tavaly 23,8 millió ember, a lakosság 28,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ez 1,2 százalékpontos növekedés a 2021-es - 22,6 millió embert jelentő - 27,5 százalékhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége, 12,2 millió embert jelentő 54 százaléka német állampolgárként született - áll a Destatis jelentésében.

MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio

Kapcsolódó témák
migráció bevándorlás németország
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.