Pesti Srácok

Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

Németország lakosságának 18,4 százaléka bevándorló

Németország lakosságának 18,4 százalékát teszik ki a bevándorlók - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában. A hivatal adatai szerint 2022-ben 15,3 millió olyan ember élt az országban, aki bevándorlóként érkezett az 1950-ben kezdődött időszakban. Ez a 83,1 milliós lakosság 18,4 százaléka.

További 4,9 millió ember - a lakosság 5,9 százaléka - bevándorlók gyermekeként született már Németországban, 3,9 millió ember - a lakosság 4,6 százaléka - pedig olyan németországi családban született, amelyben az egyik szülő bevándorló. Őket nevezik a bevándorlók második nemzedékének. Az első és a második nemzedék - vagyis a bevándorlók és Németországban született gyermekeik - együttvéve a lakosság 24,3 százalékát teszi ki, arányuk 1,3 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi 23 százalékhoz képest.

A 15,3 millió első generációs bevándorló 40 százaléka - 6,1 millió fő - 2013 óta érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat a Szíriából, a Romániából és a Lengyelországból érkezettek alkotják 16 százalékos, 7 százalékos, illetve 6 százalékos aránnyal. A negyedik helyen az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából származók csoportja áll 5 százalékos részaránnyal.

A 2013 óta érkezett bevándorlók átlagéletkora 29,9 év, jóval fiatalabbak, mint a lakosság 47 éves átlagéletkorú nem bevándorló része. Többségük, 53 százalékuk férfi. A bevándorlásra késztető okok között a leggyakoribb a menedékjog megszerzése 27,9 százalékos aránnyal, utána a munkavállalás (24,2 százalék), a családegyesítés (23,9 százalék) és a tanulás, képzés, továbbképzés (8,2 százalék) következik.

PestiSracok facebook image

A Destatis egy másik módszertant is használ a lakosság külföldi származású részének számbavételére. Ennek központi fogalma a migrációs háttér. A statisztikai hivatal azokat az embereket sorolja a migrációs hátterűek közé, akiknek legalább egy szülője nem német állampolgárként jött világra. Tavaly 23,8 millió ember, a lakosság 28,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ez 1,2 százalékpontos növekedés a 2021-es - 22,6 millió embert jelentő - 27,5 százalékhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége, 12,2 millió embert jelentő 54 százaléka német állampolgárként született - áll a Destatis jelentésében.

MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.