Pesti Srácok

Spanyolországban feljelentik a szülőket, ha megtagadják gyermekük nemváltását

Spanyolországban feljelentik a szülőket, ha megtagadják gyermekük nemváltását

Spanyolország autonóm régiói saját „transzprotokollt” vezettek be az iskolákban, amelynek értelmében sok helyen a gyermekvédelmet értesítik, ha a szülő nem támogatja a nemváltást. Az elképzelés ugyanis az, hogy meg kell ugyan próbálni meggyőzni a szülőket a nemváltás elfogadásáról, ha azonban ez nem megy, akkor a „kiskorú mindenek felett álló érdekének” kell érvényesülnie, ami az aktuális dogma szerint az, hogy a transzlobbi fontosabb, mint az egészséges gyermekkor.

A spanyol iskolák többsége feljelentheti azokat a szülőket, akik megtagadják gyermeküktől a szabad nemváltás jogát. Az egyik feminista szövetség hívta fel a figyelmet arra, hogy az ország autonóm régióiban érvényben lévő 13 iskolai transzprotokollból 11 teszi lehetővé azt, hogy az oktatási intézmények a szociális szolgálatnál feljelentsék azokat a szülőket, akik nem tartják tiszteletben gyermekük nemi identitását. A női szervezet szerint ezek az előírások „kockázatot jelentenek a szülői hatalom teljes gyakorlására nézve”. Hozzátették, hogy ráadásul lehetőséget adnak a kiskorúaknak arra, hogy ha a nemüket nem is, de a nevüket a szülők beleegyezése és anyakönyvi regisztráció nélkül bármikor megváltoztathassák – írja a Magyar Nemzet.

A születési nemükkel azonosulni nem tudó spanyol iskolások az idén elfogadott transztörvény értelmében orvosi és pszichológiai igazolás, valamint hivatali ügyintézés nélkül is segítséget kapnak tanáraiktól a transz gyermekeket érintő úgynevezett „társadalmi átmenetben”. Ez azt jelenti, hogy oktatóik az általuk választott nem szerint kezelik és új nevükön szólítják őket. Emellett segítenek nekik a ruházkodással, viselkedéssel kapcsolatos átmenetben, illetve megengedik nekik azt is, hogy nemi identitásuk szerint válasszanak maguknak öltözőt és mosdót.

A feministák szerint a helyzet aggasztó, mivel „ez a fajta protokoll az első lépés ahhoz, hogy a kiskorúak végül visszafordíthatatlan hormonterápia vagy sebészi beavatkozás alá vessék magukat”. Az El Mundo a feminista szövetség által fújt riadó kapcsán bekérte az autonóm közösségek oktatási intézményekben alkalmazott transzszabályzatát és végül megerősítette a női szervezet állítását.

Katalóniában a protokoll egyértelműen kimondja, hogy ha a kiskorú és a családja között nincs megegyezés a transzneműség kérdésében, akkor az iskola köteles tájékoztatni erről az illetékes hatóságot, hogy az felmérje a helyzetet. A Spanyolországtól elszakadni kívánó régióban ráadásul olyannyira komolyan veszik a transzneműség kérdését, hogy már vannak olyan barcelonai iskolák, ahol létrehozták a vegyes mosdókat, illetve külön fürdőszobát alakítottak ki „menstruáló emberek” számára, ami a feministák szerint egyenes út a „nőiség eltörléséhez”. A navarrai eljárásrendben eközben az áll, hogy ha a kiskorú jogi képviselőinek bármelyike ellenzi a nemváltást, az iskolai vezetőség értesíti a szociális szolgálatot. Kasztília–La Mancha protokollja úgy fogalmaz, hogy „amennyiben a jogilag felelős személyek nem tartják tiszteletben a kiskorú nemi vagy szexuális identitását, arról a szociális és jóléti minisztérium családszolgálata tájékoztatást kap”. A Kanári-szigetek protokollja szintén arról ír, hogy ha a kiskorú saját akaratához nem kap családi támogatást, akkor az illetékes felügyelőség jár el az ügyében.

Az El Mundo szerint a legtöbb protokoll világossá teszi, hogy az iskoláknak első körben közvetíteni kell a családtagok között, vagyis meg kell próbálniuk meggyőzni a szülőket a nemváltás elfogadásáról. Ha azonban ez nem megy, akkor a „kiskorú mindenek felett álló érdeke” érvényesül. Ez a helyzet az északnyugati Galíciában is, amely a végsőkig is hajlandó elmenni. Amellett, hogy az ottani iskolák megteszik a szükséges intézkedéseket a jogi képviselők tiltakozása esetén, még a gyermekbántalmazásra vonatkozó protokollok aktiválását sem tartják kizártnak, mivel a szülők elutasító magatartása rossz bánásmódot sejtet a kiskorú nemi identitásával szemben. Hasonlóképpen kezeli a problémás nemváltásokat Andalúzia, a Baleár-szigetek, Aragónia, Baszkföld és Valencia is. Utóbbi a saját transzprotokolljában úgy fogalmaz, hogy ha az iskola és a szülők közötti együttműködés kudarcot vall és kimerülnek a kommunikációs csatornák, akkor az iskola a gyermekvédelmi osztályhoz fordul segítségért.

Bár Madrid is hajlandó a végső „fegyverhez” nyúlni, ha a gyerekek emocionális egészségéről van szó, Isabel Díaz Ayuso tartományi elnök a közelmúltban jelentette be, hogy felülvizsgáltatja a nemváltásra vonatkozó szabályokat, mert azok visszaélésre adnak lehetőséget. Ezt azután közölte, hogy az anyakönyvi hivatalban zajló nemváltási procedúra az idén érvénybe lépett transztörvény révén annyira leegyszerűsödött, hogy egy asztúriai börtönben több rab is kezdeményezte nemének megváltoztatását csak azért, hogy a női modulokba kerülhessen át. Az újság által megkérdezett 13 autonóm közösség egyike sem tagadta meg saját transzprotokolljának nyilvánosságra hozatalát annak ellenére, hogy a feministák szerint „tudománytalan elképzeléseket érvényesítenek általuk” és az ilyen típusú szabályokat alkalmazó tanárokkal szemben „fegyelmi intézkedéseket kell hozni”.

A spanyol parlament által idén végleg elfogadott transztörvényt szerint 16 éves kortól szabadon lehet kérvényezni a születéskori nem megváltoztatását mindenféle orvosi vagy bírósági igazolás nélkül. Ehhez a transznemű személynek elegendő a puszta akaratát egy nyilatkozat aláírásával kinyilvánítania. A 14–16 évesek is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de nekik még szüleiket magukkal kell vinniük a hivatali eljárás megindítására.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)