Szijjártó: a finnek a támogatásért cserébe a kárpátaljai magyarok melletti kiállást ígérték
A finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyar ratifikációját, illetve biztosított afelől, hogy Helsinki az európai fórumokon komolyan fog foglalkozni az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak helyzetével – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy finn kollégája találkozót kért tőle, és a köszönetnyilvánításon felül azt is hangsúlyozta, hogy országa jól érti a kárpátaljai magyar közösség jogaival kapcsolatos aggodalmakat.
Ezért felajánlotta, illetve biztosított arról, hogy a jövőben különböző európai fórumokon ők maguk is ezt a kérdést komolyan fogják kezelni
– tudatta. Hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban a finn kormány képviselői többször is felvetették ezt a kérdést különféle üléseken.
Tehát ebből a szempontból ez korrekt, ezt ismerjük el
– fogalmazott. Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem tudni, hogy milyen szerepet játszott a finn kormánypártok csúfos választási veresége abban, hogy Helsinki a napokban bejelentette csatlakozását a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében zajló bírósági eljáráshoz az Európai Bizottság oldalán.
A magyar gyerekek megvédésének ügye mellett mi ki fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz arról döntést éppen, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe
– húzta alá. A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően közölte, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát már tavaly nyáron, amikor beterjesztette a jóváhagyásról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; innentől kezdve a képviselőcsoporton múlik a szavazás időpontja.
Azt a parlamenti frakcióvezetőnk világossá tette, hogy a sürgetés itt nem vezet eredményre. A magyar parlament a magyar szuverenitást, a népakaratot képviseli, ezért majd a képviselőcsoport eldönti, hogy mikor akarja, hogy a parlament erről szavazzon
– mondta. Kitért arra is, hogy svéd kollégája is találkozót kért tőle, és a kormány feltételeiről kérdezte.
Mondtam, hogy a kormánynak nincsenek feltételei, majd a parlamenti képviselők döntenek
– tette hozzá. Rámutatott, hogy a fideszes képviselők döntő többsége egyéni választókerületben szerzett mandátumot, és így jogosan érzékenyek arra, amikor azt hallják például Stockholmból, hogy a politikai rendszer nem demokratikus Magyarországon. A miniszter a Donald Trumppal szembeni vádemeléssel kapcsolatosan azt emelte ki újságírói kérdésre reagálva, hogy az előző amerikai elnök hivatali ideje alatt voltak "a legjobb színben, legjobb bőrben" a két ország közötti kapcsolatok.
Az látszik, hogy a mainstream – és legyen az a politikai, legyen az az igazságszolgáltatási világ, legyen az a média – ki nem állhatja Donald Trumpot
– jelentette ki.
A mainstream veszélyként, fenyegetésként tekint Donald Trumpra, és semmibe veszi a népakaratot ebből a szempontból
– vélekedett.
Ezért mi sok sikert, kitartást kívánunk az elnök úrnak, és őszintén reméljük, hogy a magyar–amerikai politikai kapcsolatok ismét lesznek abban a formában, mint egyszer már voltak
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir
