Pesti Srácok

Egyházi ünnep eltörlését tervezik a dánok

Egyházi ünnep eltörlését tervezik a dánok

A dán kormány egy egyházi ünnep, a nagy imanap eltörlését tervezi, hogy ezzel növelje az ország bruttó hazai termékének (GDP) a mértékét. Az elképzelés lényege, hogy az eddigi munkaszüneti napot munkanappá nyilvánítanák, és az így befolyó plusz bevételt a hadseregre költené a kabinet, és persze Ukrajna támogatására.

A nagy imanapot (Store Bededag) a dánok a húsvét utáni negyedik pénteken tartják. Hivatalos ünnepként a XVII. század óta létezik, és azért vezették be, hogy az emberek egy napot teljesen az imádkozásnak, bűnbánatnak, böjtnek szentelhessenek. A nagy imanaphoz kevés népszokás kötődik. Régebben a koppenhágaiak, főleg a diákok, az ünnep előtti este bejárták a város védműveit, így emlékezve a dán főváros 1659-es ostromának áldozataira, amikor X. Gusztáv svéd uralkodó a békekötés után újra megtámadta a várost. Szintén a nagy imanaphoz kapcsolódik, hogy az ünnep előtti este egy hagyományos dán kenyér, a varme hveder kerül minden asztalra. Maga az imanap egyben az egyik fő konfirmációs alkalom is – írja a Református.hu.

A portál beszámolója szerint a dán kormány most az állítja, hogy az ünnepnap eltörlésével nagyjából hárommilliárd dán koronával, vagyis mintegy négyszázmillió euróval nőne az állam bevétele. Mette Frederiksen miniszterelnök szerint ebből az összegből lehetne költeni az egészségügyre vagy akár zöld fejlesztésekre, de leginkább a hadseregre. A kormány szerint az ukrajnai háború rávilágított, hogy mennyire fontos a katonai védekezőképesség fejlesztése. Úgy számolnak, hogy az ünnepnap eltörléséből származó bevételekkel teljesíthetik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által a tagok számára előírt katonai kiadásokat. A NATO védelmi miniszterei még 2006-ban állapodtak meg arról, hogy minden tagország a GDP-jének legalább a két százalékát költi védelmi célokra, de sokáig ennek betartását senki sem ellenőrizte. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya az utóbbi években egyre határozottabban követelte szövetségeseitől, hogy teljesítsék a szerződésben vállaltakat, de az Ukrajna elleni orosz invázió felgyorsította ezt a folyamatot.

Miközben egyre több helyen vetik fel, hogy a rövidebb munkahét talán hatékonyabb munkaórákat eredményezne, és Dániában is több helyen kísérleteznek a négynapos munkahéttel, a kormány egy egyházi ünnep eltörlésével kíván több bevételhez jutni. A kormányzó pártok, a Szociáldemokrata Párt, a jobbközép liberális Mérsékeltek és az agrárius, liberális-konzervatív Vestre már be is nyújtotta a törvényjavaslatot, amely ellen nemcsak az egyház, hanem az ellenzéki pártok és a szakszervezetek is tiltakoznak. Utóbbiak szerint a költségvetés plusz munkanapokkal való befoltozása veszélyezteti a dán jóléti modellt. Az ellenzéki pártok közül a Konzervatívok azt hangsúlyozzák, hogy fontos megvédeni a dán kultúrát, értékeket és történelmet, mert ezeken az alapokon áll a dán társadalom. De még a kormánypártok soraiban is akadnak olyanok, akiknek nem tetszik az ünnep eltörlésére tett miniszterelnöki javaslat.

PestiSracok facebook image

A dán evangélikus egyház, a Folkenkirken (Dán Népegyház) azzal érvel, hogy az ukrán háború idején talán még nagyobb szükség van az imanapra, mint korábban, és a több évszázados ünnep mindig is munkaszüneti nap volt, ahogy a többi nagy egyházi ünnep is az. Az egyház püspökei január 6-án sajtóközleményben kérték a politikusokat, hogy az egyházi ünnepekről ne tartsanak parlamenti szavazásokat. Az egyházvezetők szerint a parlamentnek joga van eldönteni, melyik nap legyen munkaszüneti nap, de teljesen természetesnek tartják, hogy az egyik legrégebbi dán egyházi ünnep alatt a legtöbb embernek ne kelljen dolgoznia. Véleményük szerint az ilyen ünnepek egyaránt fontosak a hívők számára és a társadalom kohéziójának fenntartása érdekében. Különösen problémásnak tartják, hogy az ünnepet elsősorban a katonai kiadások növelésének céljából akarják eltörölni.

A hivatalos statisztikák szerint 2020-ban a lakosság 74,4 százaléka volt a Dán Népegyház regisztrált tagja. Ez persze azért is csalóka, mert minden megkeresztelt dán tagja lesz az egyháznak, és külön kérni kell a kilépést és az egyházi adó alóli mentességet. Él még az országban körülbelül negyvenezer katolikus, ötezer baptista és hasonló számú mormon, pár száz református, ortodox, anglikán és más keresztyén felekezethez tartozó. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy hasonlóan más skandináv országokhoz, ez főleg passzív tagságot jelent: csak a lakosság körülbelül öt százaléka jár hetente templomba.

A dán parlament hivatalosan először február 2-án tárgyalta a törvényjavaslatot. A hat órán át tartó vita alatt az ellenzéki pártok nem tudták meggyőzni a kormányt sem a javaslat visszavonásáról, sem arról, hogy halasszák el a döntést a következő választás utánra, hogy az emberek elmondhassák róla a véleményüket. Több ellenzéki párt is szeretne népszavazást tartani a kérdésről. Egyelőre még az is kérdéses, hogy meglesz-e a szükséges hatvan képviselői szavazat a referendum elindításához, miután a mostanáig az ellenzék többi részével tartó radikálisok bejelentették, hogy külön egyeztetnek majd a kormánnyal a témában.

Nem csak a politikában van ellenállás. Az Epinion közvélemény-kutató felmérése alapján a dánok 17 százaléka támogatja az ünnep eltörlését, míg 75 százalékuk egyértelműen ellenzi azt. A szakszervezetek online petíciót indítottak, eddig csaknem félmillió aláírást sikerült összegyűjteni. A parlament hivatalos oldalán pedig a „Tartsuk meg a nagy imanapot, és kapjanak tíz százalékkal kevesebb bért a politikusok” civil kezdeményezés elérte az ötvenezer aláírást, ami azt jelenti, hogy a ház kénytelen napirendre tűzni a civilek javaslatát. A kormány azonban továbbra is szilárdan ragaszkodik a nagy imanap eltörléséhez, és Mette Frederiksen többször kijelentette, hogy nem érdekli őt az ellenzéki pártok tiltakozása. Miniszterei rendre igyekeznek enyhíteni a kijelentések élét és konzultálni a szereplőkkel, de ezek csupán látszattalálkozóknak tűnnek. Legutóbb az egyházügyi miniszter, Louise Schack Elholm már azzal vádolta az evangélikus püspököket, hogy átléptek egy határt, és bele akarnak avatkozni a politikába.

Forrás: Református.hu; Fotó: MTI/AP/Lehtikuva/Heikki Saukkomaa

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.